Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]

Jamie Winchester - Hrutka Róbert - Bólogatva, mosolyogva

Bólogatva, mosolyogva

A Zenész olvasóinak aligha kell bemutatni a két muzsikust. Jamie Winchester és Hrutka Róbert több mint százötven album készítésében vett részt, mindketten jó néhány neves zenekarban fordultak meg, azaz nincs ember az országban, aki ne hallotta volna játékukat már népszerű duójuk létrejötte előtt is. Azóta természetesen még ismertebbek lettek. A sikert - rendhagyó módon - egy reklámzene hozta meg.

- Mit gondoltok, ha nincs a reklám, ma nem létezne a zenekar sem?
Robi: - Létezne. Már csak azért is, mert maga az első sláger, az It's Your Life című dal nem a reklám miatt született - kilenc évvel korábban írtuk. Jamie-vel akkoriban hoztunk össze egy bandát, de valamiért nem léptünk közönség elé. A közösen írott számokat sokáig nem tudtuk felhasználni, egészen addig, amíg az egyik alapötlete nem illett az ominózus reklámfilmhez. Tehát régi terv valósult meg. A siker nyilvánvalóan nagy lökést adott nekünk, de merem állítani, hogy e nélkül is jutottunk volna valamire. A közönség ugyanis nem tudta, kik vagyunk, a koncerteken bizonyítanunk kellett. S ott, az élő előadásokon nyertük meg őket. Ma már telt ház előtt játszunk, Budapesten és vidéken is.
Jamie: - Tény, hogy segített nekünk a reklám sikere, ugyanakkor nem volt könnyű lemosni magunkról a "bélyeget", hogy Pannon-zenekar vagyunk. Márpedig mi azt szeretnénk, hogy amikor játszunk, senkinek ne egy cég jusson az eszébe.
- Pedig a bulikon is szól az It's Your Life.
Jamie: - Persze, hogy szól, mert a mi dalunk. Ugyanakkor a második albumon található, szintén reklámban is hallható Prime Time nincs műsoron. A lemezre azért tettük fel, mert az emberek hiányolták. Persze ez a változat gyökeresen más, mint a reklámos verzió.
Robi: - A két dal között az a legfőbb különbség, hogy amíg az It's Your Life már létező nóta volt, a Prime Time megrendelésre készült. Ott van az albumon, ez igaz - ám talán ez az egyetlen marketingfogás, amit alkalmaztunk. S valóban az igény miatt. De például klip nem fog készülni hozzá.
- Ha ennyire bejött, hogy meglévő dalt használtok reklámhoz, miért nem maradtok ennél az útnál?
Robi: - Nagyon szerencsésnek kell lenni, hogy illeszkedjen a létező zene a filmhez. Máskülönben csak erőltetni lehet, s végül úgyis ledobja magáról a dalt a film.
- Hagyjuk a reklám világát, maradjunk a zenekarnál. Mert itt arról van szó, ugye?
Jamie: - Kettőnk nevén fut a banda, mégis zenekart alkotunk. Az első lemez kettőnkről, a második, a Last One Out... című pedig már inkább a zenekarról szól. Egy éve járjuk az országot Giret Gáborral, Borlai Gergővel, Galambos Zoltánnal és Dely Domonkossal - nagyon összeállt a csapat, ezért már a dalok írásakor zenekari hangzásban gondolkodtunk.
Robi: - A felvétel előtt két napon át a stúdióban próbáltunk. Bevittük a koncertfelszerelést, és elkezdtünk zenélni. A többiek akkor hallották először a dalokat. Ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy hozzátegyék a dalokhoz saját ötleteiket.
- Miért épp őket választottátok?
Jamie: - Mindegyikükhöz kötődik valamilyen sztori. Gergőt például már tizenhárom éves korában ismertem. Egy házban laktam a nagybátyjával, s időnként levonultunk a pincébe jam-elni. Mindig véres ujjakkal jöttem fel, olyan kegyetlen tempót diktált a srác... Giret Gábor, azaz Gijo Robi régi társa, az összes zenekarban együtt nyomták. Galambot Robi Lerch István mellett, én a Mester és tanítványaiban ismertem meg. Rá is érvényes, hogy amikor együtt játszottunk, az jutott az eszembe, ha egyszer majd saját bandám lesz, biztosan elhívom. Domi Gergő dobroadja volt a Boom-Bomban. Egyszer hallottam egy bulin csörgőzni, megtetszett, amit csinált, gondoltam, kipróbálom. Meghallgattam, de nem jött be. Elbúcsúztunk, majd két hét múlva újra megjelent, dagadó izmokkal, kék csuklókkal. A köztes időt kizárólag gyakorlással töltötte. S meg is volt az eredménye. Azóta ő is zenekari tag.
- Az új album egyik dalát Borlai Gergő írta, egy másiknál Giret Gábor társszerző. Ez is jelzi, hogy nem kétszemélyes a történet.
Jamie: - Galamb is tervezte, hogy hoz zenét, de végül nem tette. Valóban nincs meghúzva a határvonal, hogy csak mi írhatunk dalt. Ugyanakkor a fő szerzők mégis mi vagyunk, ha már a mi nevünk szerepel a borító címoldalán. Azaz kettőnk zenei világa a meghatározó.
Robi: - Ami érdekes módon egységes. Hasonló dalok jönnek belőlünk.
- Mitől lesznek közösek a külön-külön írt nóták?
Robi: - Mindent együtt csinálunk. Ha megvan az alap harmóniamenet és az énekdallam, azonnal összeülünk két gitár és egy üveg bor társaságában. Elkezdjük játszogatni a témát, s a dal közös munkával nyeri el végleges formáját.
- Együtt még nem ültetek neki a zeneszerzésnek?
Jamie: - Nem jutott eszünkbe, hogy jam-elésből hozzunk létre valamit. Mindketten dalszerzők vagyunk, kialakult módszerekkel.
Robi: - A zeneszerzés intim tevékenység, legalábbis számomra. A hangulataink, az érzéseink jönnek ki belőlünk. Együtt talán nem működne úgy a dalírás, mint egyedül.
- A stúdióban mi a szereposztás? A felvételen is együtt ügyködtök?
Jamie: - Hadd idézzek a borítóról: felvételek, keverés, mastering, zenei rendezés: Jamie, Robi, Nyíri Sanyi. Azaz itt már hárman vagyunk. Sanyi nagyon fontos szereplő, ő jelenti a végső kontrollt. Megbízunk benne, mert nagyon tudja, hogy mire gondolunk.
Robi: - Annyira, hogy már beszélni sem kell vele. Csak bólogatunk és mosolygunk. Bár ez az egész folyamatra igaz, a dalszerzéstől kezdve. A harmadik lemeznél már egy szót sem fogunk szólni, legfeljebb a hangszerekre mutogatunk...
Jamie: - Tényleg nagyon jól haladtunk a stúdióban. Pedig volt időnk, azt terveztük, hogy szépen lassan, ráérősen készítjük el a lemezt, ahogy Amerikában szokás. Azután hirtelen azt vettük észre, hogy már készen is vagyunk...
- Kis kiadónál megjelenő lemeznél meglepő, hogy élőben szólnak a vonósok és a fúvósok.
Jamie: - Ellentmondana az egész koncepciónak, ha gépi változattal élnénk. Ezt jól tudja Dorozsmai Péter, a Tom-Tom Records vezetője is, ezért támogatta az élő megszólalást. A vonós és a fúvós hangszerelést Fekete Kovács Kornél készítette.
- Angolul szólalnak meg a dalok, ahogy az természetes is Jamie-től. A szövegírásnál mennyire figyelsz arra, hogy elsősorban magyaroknak készülnek a nóták?
Jamie: - Semennyire. Nem fogom vissza magam, nem egyszerűsítem a szöveget. S mint kiderült, erre nincs is szükség. Fél évvel az első album megjelenése után, egy debreceni klubban észleltük először, hogy a dalokat végig énekli a közönség. Ha elfelejteném a szöveget, nyugodtan olvashatnék szájról...
- Hol szoktatok fellépni?
Robi: - Kéthetente a Soho London Pubban, nyáron pedig még ott a Zöld Pardon is, mint rendszeres bulihely. Sokat járunk vidékre is. Mostanában merült fel bennünk, hogy illene végre igazi, nagy lemezbemutató koncertet adni, ősszel erre is sor kerül. Bár már most műsoron van az új album nagy része.
- Úgy hírlik, külföldön is lehet esélyetek.
Jamie: - Spanyolországban és Hollandiában előbb az első lemez remixváltozata, majd maga az It's Your Life jelent meg. Most Olaszországból érdeklődnek az új anyag iránt. A Baba Yagában szerzett tapasztalatok mondatják velem, hogy nem szerencsés kizárólag külföldre tervezni, ez sok csalódással járhat. Örülünk, ha máshol is hallhatják a zenénket, de nem a kinti sikerek reményében írunk dalt, készítünk lemezt.
Robi: - Nagyon jól elvagyunk itthon, a koncertezés mellett most még filmben is szerepelni fogunk. A Magyar vándor című moziról van szó. Az év végén bemutatásra kerülő, humoros történelmi filmben tűnik fel a zenekar. A teljes zene elkészítését bízták rám, a szimfonikus és a popos részeket is.
- Időnként más produkcióknak is együtt segítetek be. Az Egyszercsak esetében mintha arról lett volna szó, hogy slágeresebbé tegyétek a dalokat. Slágerszakértők lennétek?
Jamie: - Dehogy! Most először fordult elő velem, hogy kétezer példánynál több fogyott egy albumból... Eddig szinte kizárólag rétegzenékkel foglalkoztam. Nem jöttünk rá, hogyan kell slágert gyártani. Egyszerűen csak poprajongók vagyunk és szeretünk jó popzenét játszani. S ez most bejött.
Robi: - A reklámok esetében kvázi slágereket gyártok, ami mindenképpen jó iskola, de az igazi muzsikálás nem erről szól. Nem keverjük össze a módszereket.
- Nem kizárólag a remek dalokkal keltett feltűnést a Last One Out..., hanem az árával is. Feleannyiért kapható, mint a többi CD.
Jamie: - Az első albumunk a másolás áldozata lett. A maxi aranylemez lett, ebből viszont csak négyezerhétszáz példány fogyott. Tudjuk, hogy sokan küszködnek hasonló gonddal, s azt is, hogy eddig semmilyen válaszlépés nem vezetett eredményre. Dorozsmai Péter úgy vélte, a jelenlegi sakk-matt helyzetet csak akkor lehet feloldani, ha mi teszünk valamit. Ezért a szokott ár feléért adja a lemezt. Logikus a lépés, mert bevallom, magam sem szívesen áldozok négy-ötezer forintot egy CD-ért. Igaz, így a megtérüléshez jóval több eladott példány szükséges, de mindannyian reméljük, hogy ezzel a módszerrel visszaszoktathatók az emberek a legális CD-k vásárlására. Eddig úgy tűnik, hogy jó úton haladunk, mert egy hónap alatt négyezer példány kelt el, akkor, amikor még nem is indult be a tévékampány.


Megjelent a Zenész magazinban, 2003-ban.





Hivatalos honlap:

Jamie Winchester & Hrutka Róbert


Klipek a Last One Out... album dalaihoz:

Home By The River

One Way To Heaven

Nice Try
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek