Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | Más Ă­rások | KiadĂłk kontra warez

KiadĂłk kontra warez
Az internet megöli a zenét?

A kérdés nyilvánvalóan eszelõs hülyeség. Hogyan ölhetné meg bármi is a zenét? De hát nyilván nem erre gondolnak, akik vészharangokat kongatnak. Valójában a zeneipart féltik, hiszen benne dolgoznak. A zenébõl élnek. Illetve dehogy: a zenészekbõl élnek.

Sokan leírták már, de talán itt sem felesleges összefoglalni, mirõl van szó. A zenének ugye el kell jutnia a hallgatóhoz, ehhez pedig közvetítõ közeg szükséges. Elméletben ezért jöttek létre a kiadók. Hogy a gyakorlatban mit mûveltek, arra azért kár kitérni, mert ugye kapitalizmus van, a mezei hallgató igazán nem szólhat bele profitorientált magáncégek mûködésébe. A helyzet idõközben annyit változott, hogy ma már nem minden zene esetében van szükség kiadóra, ugyanis létrejött a „természetesebb” közvetítõ közeg: az internet. A kiadók nyavalyognak, hogy így kevesebb a pénzük, de mivel a mezei hallgató igazán nem szólhat bele profitorientált magáncégek mûködésébe, ezt inkább elengedem a fülem mellett… Hidegen hagynak a gondjaik.

Fontosabb kérdés, hogy magukkal a zenészekkel mit tesz a net. Egyrészt ugye számukra is kinyílt a világ, bármilyen zenéhez hozzájuthatnak, tehát könnyebb lépést tartaniuk, tanulniuk. Másrészt a dalaik több emberhez juthatnak el. Amíg csak lemezeken, a médiában és koncerteken volt hozzáférhetõ a zene, meggyõzõdésem, hogy kevesebben hallgattak popot, rockot, jazzt, mint az utóbbi években. (Nem véletlenen, hogy egyes felmérések szerint még nõttek is a lemezeladások – ennyit a kiadói nyavalygások megalapozottságáról…)

De honnan lesz pénzük a zenészeknek? Mert ugye szokás emlegetni, hogy ha letöltesz, megosztasz, azaz nem veszel kiadói terméket, akkor a zenész szögre akasztja a gitárját, PC-jét, s többé nem alkot. Lehetnénk cinikusak, hogy aki csak a pénzért csinálta, hagyja is abba, bõven elég, ha az elhivatottak maradnak a pályán – igazunk is volna, de az elhivatottaknak is meg kell élniük valamibõl. Szerencsére meg is tudnak, mert evidens, hogy ha jó a zene és többekhez jut el, akkor nagyobb létszámú lesz a közönség a fellépéseken. Nem véletlen, hogy a kiadók ma már a koncertbevételbõl is részesedést követelnek szerzõdéskötéskor. Ahogyan az sem, hogy egyre több külföldi és magyar zenekar teszi ingyenesen elérhetõvé új lemezét az interneten.

Pénzt kérni érte ostobaság volna. Nyilván lennének néhányan, akik fizetnének, mert úgy érzik, ezzel támogatnák az elõadót. De ami egyszer kikerül a netre, az ott is marad, méghozzá megszámlálhatatlan példányban és persze ingyen. Ez az internet és a warez lényege.

Ugyanakkor nyilván dühítõ a zenésznek, hogy amint megjelenik a lemeze, tömörített formában máris felbukkan a fájlcserélõkön, warez fórumokban és blogokban. Gyakran nem is túl jó minõségben. Az igazi zenésznek ez utóbbi fáj igazán, nem az a kiesett bevétel, ami töredéke a kiadói és terjesztõi haszonnak, és amibõl leveszi a sápot saját jogvédõ szervezete és persze az áldott állam is… Talán még eljön az idõ, hogy a stúdióban mp3-ra optimalizált keverés is készül, s a zenész maga kezdi terjeszteni ezt a verziót.

Vagy már el is jött? Nincs bizonyítékom rá, de nekem igencsak gyanús volt tavaly nyáron, amikor az októberre ígért megjelenésû Paul Stanley szólólemez gyenge tömörítésben és mégis remekül szólva bukkant fel warez oldalakon, hogy ez a reklámkampány igen olcsó és nagyon hatásos része. Hónapokig hallgatjuk, megszeretjük, s amikor a boltokba kerül, rohanunk megvenni az eredetit, jó minõségben.

Az internet jót is tehet a zenésszel, a zenével. Csak ügyesen és okosan kell használni. No és persze jó zenét csinálni. Az igazi muzsikusnak sosem lesz annyi pénze, mint a média alkotta sztároknak (tényleg: magyar sajátosság volna, hogy nálunk a sztár foglalkozása az, hogy sztár, azaz az égvilágon semmit nem csinál, csak a bulvármédiában szerepel?), ezzel jobb tisztában lenni. A kiadók is õket fogják erõltetni, mert az istenadta nép egy része még csak nem is hallott az internetrõl, s a reklámok hatására nagy örömmel vásárol gagyit, eszelõs pénzért.

S van itt még egy dolog, nem is apróság. Mivel nem szólhatunk bele profitorientált magáncégek mûködésébe, nem követelhetjük, hogy rongyosra nyúzott kazettáinkat, sercegõsre hallgatott bakelitjeinket cseréljék le CD-kre. Így sok remek magyar lemez enyészhet el örökre. Illetve enyészhetne, mert lelkes zenerajongók maguk digitalizálják, majd megosztják õket! A warez az értékmentésrõl is szól.


Vitázni itt lehet.



Creative Commons License
Ezt a Mû mûvet Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt tették közzé.
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •