Jelentkezz be! [ j vagy itt? Regisztrlj!]
 foldal | cikkek | 2004 | Anima Sound System - Az önzõ zenekar

Anima Sound System - Az önzõ zenekar
Az "önzõ" zenekar

Prieger Zsolt (keverés, effektek) és Prieger Szabolcs (gitár, billentyûs hangszerek) 1993-ban alapította a zenekart Szombathelyen. Nem sokkal késõbb csatlakozott hozzájuk Németh Gergely (basszusgitár, billentyûs hangszerek, scratch), majd több tagcsere után Angler Ákossal (dob), Németh Jucival (ének, fuvola) és Soós Tamással (fúvós hangszerek, ének) alakult ki a mai felállás. Az Anima Sound System egyéni zenei világa értõ fülekre talált itthon és külföldön is - pedig a csapat, ha tehette, mindig kerülte a bejáratott, "hivatalos" utakat.

- Legutóbbi albumotok, az Aquanistan tavaly jelent meg. Induljunk ki ebbõl az anyagból!
- Nehéz bármelyik lemezbõl is kiindulni, ugyanis mindegyik más, méghozzá nagyon más - mondja Prieger Zsolt. - Amikor például a Gipsy Sound Clash készült, nagyon bele voltunk zúgva a roma kultúrába. Az Aquanistan pedig szerelmes korszakunkat jeleníti meg. Kissé hippis, a Love & Peace jegyében íródott. A következõ, aminek már nagy része készen van, kimondottan közéleti, politikus lesz. USA-ellenes, pontosabban a Bush-szisztéma hivatalos politikáját ellenzõ, több angol és amerikai közremûködõvel.
- A köztudottan politizáló zenészekkel készített interjúkban szándékosan kerülöm a témát, amennyiben pártokhoz kötõdnek. Ám ti, ha feltûntök egy-egy rendezvényen, ahol a melegek jogai vagy épp a könnyû drog legalizálása a téma, mindig magatokat képviselitek.
- A politizálás nem idegen a popkultúrától. Talán elég, ha Bob Marley, a Clash vagy Bob Dylan nevét említem. Ránk zenéjükkel és gondolkodásmódjukkal is nagy hatást gyakoroltak. Mivel számunkra nem hétvégi kikapcsolódás a zenélés, hanem maga az életünk, természetes, hogy muzsikusként is politizálunk. Utáljuk a kirekesztést - ez az érzés nem csak a dalainkban jelenik meg, hanem képviseljük az életben is. Az attitûdünk viszont nem a lázadás, hanem sokkal inkább a felelõs gondolkodás. Párthoz vagy politikusokhoz pedig nevetséges is lenne kötõdnünk abban a rendszerben, ahol az emberek mindig kénytelenek a kevésbé rossznak tûnõkre szavazni...
- Fordítsuk meg: politikus sem akar hozzátok kötõdni?
- Volt pár megkeresés, de pártrendezvényen éppúgy nem lépünk fel, mint ahogy nem vállalunk play back-et sem. Sem diszkóban, sem reggeli tévémûsorban. Szerencsére nincs is szükségünk rá, mivel valahogy mindig telt ház elõtt játszunk. Egyébként azért is kerülhetjük ki a megalkuvásokat, mert mindannyian több lábon állunk, sõt, maga a zenekar is. Aki csak egyetlen dologgal foglalkozik, elõbb-utóbb rákényszerülhet, hogy kurva legyen, hogy eladja magát, akár politikusoknak, akár a médiának.
- A nyílt politizálás ugyanakkor azzal járhat, hogy olyan emberek fordulnak el tõletek, akik máskülönben kedvelnék a zenéteket. A fordítottjára gondolni sem merek, hogy valaki kizárólag politikai elveitek miatt szereti az Anima dalait...
- Sokan mondják, hogy közönséget veszíthetünk a politizálással, de én nem hiszek a mesterséges felosztásban. Itt nem bal- és jobboldalról van szó. Ha már feltétlenül két kategóriát kell megnevezni, inkább beszélhetünk ostobaságról és intelligenciáról. A zenekar közönsége nem rajongótábor - nem kérnek aláírást a cicijükre. Egyfajta kooperáció létezik köztünk. Gondolkodásmódunk miatt nem fordulnának el tõlünk.
- S mint kiderült, a zenei változások sem rettentik el õket, nyilván ugyanezért. Miért más minden lemezetek?
- Mert önzõ zenekar az Anima. Csak az a fontos nekünk, hogy mi jól érezzük magunkat. Azt és úgy játsszuk, amit és ahogyan épp szeretjük. Most például indul a turnénk, s egészen más mûsort adunk elõ, mint eddig. Mivel már unjuk a slágereinket, elõször arra gondoltunk, hogy mindet kidobjuk. Azután inkább úgy döntöttünk, hogy átalakítjuk õket, méghozzá radikálisan.
- Nem fájt volna a szívetek a slágerekért?
- Sláger abból a dalból lesz, amit sokat játszanak a rádiók vagy a zenetévé. Amúgy számunkra nem különböznek a többi szerzeménytõl. Csak épp abban, hogy ezeket "kell" eljátszani minden bulinkon. Több szám egyébként viccbõl született, sokan talán nem is értik, mit akartunk mondani velük. Láttunk olyan embereket, akik beállnak a tömegbe a színpad elõtt, s addig nem is mozdulnak, amíg nem szólal meg például a Csinálj gyereket címû szám. Most meg fognak lepõdni.
- Értem: önzõek vagytok.
- Valamint magasról teszünk a struktúrára, amiben a magyar pop létezik. Teszünk a gagyi elõadókra, valamint azokra a profi zenészekre is, akik a gagyit szolgálják ki. Az Anima tagjainak a zene önkifejezés. Sosem gondoltunk magunkra úgy, hogy szakemberek lennénk - egyszerûen csak elmondjuk azt, amit érzünk. Az már a mi szerencsénk, hogy a mai világ kedvez a selfmade man típusnak. 2004-ben csak a karizmatikus, az eddigi konvenciókat új szituációba helyezõ attitûdnek van esélye. Bár továbbra is tartom, hogy nem az érvényesülés az elsõdleges, hanem hogy jól érezzük magunkat. De látjuk, hogy Párizstól Londonig, Berlintõl Prágáig értékelik az Anima Sound System produkcióját.
- Ugyanakkor mégis részei vagytok az említett struktúrának.
- Igen, de a magunk módján. Például dühünkben készítettünk poplemezt Varga Zsuzsának. A kereskedelmi médiából csöpögõ pop maga a híg fos. Pedig igenis lehet jó popzenét csinálni. Erre akartunk példát mutatni az albummal. Zsuzsa tehetséges énekesnõ, aki eddig rossz helyen volt, ez ilyen egyszerû.
- Nincs play back, van jó popzene - ennyiben merül ki, hogy tesztek a struktúrára?
- A kérdés leegyszerûsítõ. Nem vesszük figyelembe a pop szabályait. Például, hogy készíts olyan lemezt, mint amilyen az elõzõ volt. Ne képviseld politikai elveidet. Szolgáld ki a tévéket, legyél zsûritag. Ne fedezz fel karizmatikus egyéniségeket, akik a konkurenciáddá válhatnak. És még sorolhatnám.
- Bögyödben lehet a Megasztár...
- Nincs a bögyömben, csak szánalmasnak tartom. Ahhoz asszisztál a szakma, hogy tehetséges gyerekeket szétcincáljon, megalázzon a bulvármédia. Nevetséges.
- Nem lehetsz olyan naiv, hogy azt hiszed, a kereskedelmi média bármikor is a zene érdekeit akarná képviselni, nem a sajátjait.
- Nem, nem vagyok naiv, hiszen pop-producerként is létezem. S éppen így szembesülök idõnként azzal, hogy mi a fontosabb: az elveim vagy a produkció.
- Térjünk vissza a zenekarhoz. Hogyan készülnek a dalok?
- Öcsémmel már az Anima elõtt is "csörömpöltünk". Gyorsan kiderült, hogy õ a dallam, én pedig a ritmus embere vagyok. Ez a kettõsség ma is jellemzõ ránk, ám amióta Gergõ csatlakozott hozzánk, hárman írjuk a számokat. Ha Szabolcs hoz témát, gitáron vagy zongorán, Gergõvel nekiállunk, hogy végleges formába öntsük. Lehet belõle igazi, klasszikus értelemben vett dal, vonósnégyessel, mint erre az Aquanistan több példával is szolgál, ám elmehet a dub vagy a techno felé is. A másik eset, amikor mi hozunk létre alapot, ritmust, s Szabi erre ír dalt, illetve Juci erre talál ki melódiát. Sokszor több kört is futnak a számok, ide-oda pattognak köztünk. Töprengõs ez a munkamódszer, s nincs bevált recept.
- Milyen zenei képzettséggel rendelkeztek?
- Gergõ bõgõzni tanult, Ákos dobolni (egyébként õ a Roland endorsere, nemrégiben Los Angelesben tartott dobkurzust), Csonti, azaz Soós Tamás szintén képzett fúvós, Juci pedig ének-zene tanár. Érdekes, hogy pont mi, az alapítók nem tanultunk soha zenélni, egyszerû "zenebuzik" vagyunk. S mégis Szabi írja a dalok többségét. A kérdés egyébként nem érinti a lényeget, a jó dalok írását nem lehet iskolában megtanulni.
- A koncerteken mi a te szereped?
- Érdekes, hogy épp a zenekarvezetõ nem áll a színpadon. De hasznosabb vagyok a keverõpultnál. Ez olyan zene, amit idegen nem tudna hangosítani. Ugyanis nem pusztán annyiról van szó, hogy be kell lõni a cuccot. A pultnál állva effektezem a hangokat, extrém esetben az is elõfordulhat, hogy egyes csatornákkal is radikálisan játszom. Mert minden koncert más. A hely és a közönség dönti el, milyen jellegû legyen a buli. Ahol szólók után tapsolnak, ott nyilván más jellegû hangzást hozok létre, mint amikor a színpad elõtt táncolnak.
- Mit hall ebbõl a zenekar?
- Nem sokat. Legfeljebb csak kis helyeken. De utána mindig meghallgatjuk felvételrõl, milyen volt a koncert, ebbõl sokat lehet tanulni.
- Soha nem kérik számon rajtad, miért csináltad ezt vagy azt?
- Soha, de vannak hasznos szakmai vitáink egyéb dolgokról. S tudom azt is, hogy keverési ügyekben szükségem van a profik visszajelzéseire. Ha fesztiválon vagy stúdióban járunk, mindig adok a tanult hangmérnökök véleményére. Gerhes Tamástól, Dóra Tamástól, Regenye Zoltántól és a többiektõl nagyon sokat tanultunk, õk igazi profik.
- Említetted, hogy több lábon áll a zenekar. Varga Zsuzsa albumáról már tudunk. Mit csináltok még?
- Épp most mutatják be Oláh Gábor filmjét, a Rap, Revü, Rómeót. Mi szereztük a mozi zenéjét. Egyébként Zsuzsa is énekel benne. Érdekeltek vagyunk a Beat Dis nevû produkcióban, innen többen is szerepelnek Zsuzsa lemezén. Két éve készült el a Dub City Fanatikz anyaga, jazzmuzsikusokkal, Hárs Viktorral, Grencsó Istvánnal hoztuk létre. Ez nem Anima lemez, de azért Juci is közremûködik. Úgy általában mindenki mindenkivel dolgozik a bõvebb társaságban. Nagyon élvezzük a különbözõ zenéket, produkciókat. Érdekes, hogy a sok és sokféle munka inkább pörgeti az embert, mint elvenné az energiáját. S az aktív zenélés mellett még zenerajongók is vagyunk, rengeteg koncertre járunk. Ilyenkor az élvezet mellett tanulni is tudunk.
- Az Aquanistan anyagát Erdély több városában, Madridban, Londonban, Párizsban, Prágában, Krakkóban, Berlinben és Brüsszelben is bemutattátok. Hogyan veszik külföldön a zenéteket?
- Nagyon jól, fõleg ahhoz képest, hogy pár országot leszámítva nem nagyon kapható egyik lemezünk sem. Most dolgozunk azon, hogy kis cégek terjesszék az albumainkat. Játszottunk nagy helyeken is, de az igazi terepünk a két-háromszáz fõs klub. A külföldi kapcsolatoknak köszönhetõen két éve közös dalt készíthettünk az Asian Dub Foundation együttessel. Azóta is tartjuk a kapcsolatot. Április 22-én az A38 állóhajón adunk közös koncertet. A zenekarral hasonló a viszonyunk, mint a közönséggel - itt is kooperációról van szó. Fontos, hogy a hasonló gondolkodású emberek megtalálják egymást. Akik úgy gondolják, nem kizárólag a pénzrõl szólhat a zenélés, vagy arról, hogy folyton szerepeljünk a bulvársajtóban. A lányom tizenhárom éves. Gyakran igyekszem az õ szemén keresztül nézni a világot, s egyre inkább látom, hogy nagy szükség van az ízlésformáló mûvészekre, produkciókra. Ráfér az emberekre, hogy ne kizárólag az jusson el hozzájuk, amit a kereskedelmi média rájuk zúdít, meg amihez az úgynevezett szakma asszisztál.
Megjelent a Zenész magazinban, 2004-ben.





Hivatalos honlap:

Anima Sound System



Kapcsolódó cikk:

Varga Zsuzsa
Foldal            Cikkek            Frum            Kzssg            Kapcsolat
Marthy Gyrgy © 2006 • Adatvdelmi elvek •