Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | 2005 | Boros PĂ©ter - A Beathoven Mallorcán

Boros Péter - A Beathoven Mallorcán
A Beathoven Mallorcán

Boros Péter, azaz Pöpi a Citrom együttesben tûnt fel, majd a Känguru dobosa lett. Késõbb a Sing Sing sikerkorszakából vette ki a részét, majd megfordult a kevésbé ismert, ám remek zenét játszó Boeghoe együttesben, valamint Vincze Lilla és Vörös István mellett is. A rockdobosként nevet szerzett Pöpi 1992-ben, némi meglepetésre a Beathoven tagja lett. Azóta is ott játszik. Hogy nemigen hallani a zenekarról? Ennek az az oka, hogy itthon szinte nem is játszanak. Viszont a Beathoven 2001-ben Mallorca legjobb együttese lett.

- Mikor és miért tûntetek el Magyarországról?
- Kezdem a Beathoven történetének elején - mondja Boros Pöpi. - Dornai József, az egykori Music Service tagja ötlötte ki a zenekart. Szerette a Beatlest, s gondolta, megcsinálja magyarul. Jó ötletnek bizonyult, az elsõ album ugyanis ötvenezer példányban fogyott el. A folytatás már nem sikerült ilyen jól, mert a második lemez esetében késve érkeztek meg az engedélyek, s emiatt lecsúsztunk a karácsonyi piacról. Az eredmény: ezúttal csak tízezer album kelt el. A kiadók ilyenkor szeretnek változtatni, ezúttal azt ötlötték ki, hogy készítsünk techno Beatlest. Ez volt a Digital Beathoven korszaka. Tudom, eleve rosszul hangzik a dolog, de nemrég újra meghallgattam az anyagot, és rájöttem, hogy Novai Gábor, Jankai Béla és Moldvai Márk segítségével olyan album jött létre, ami megelõzte a korát. Viszont nagyot buktunk vele.
- Nem merült fel a Beathoven megszûnése?
- Olyannyira felmerült, hogy lényegében fel is oszlott a zenekar. Én például 1995-ben a Vörös István és a Prognózis nevû formációhoz kerültem, kellemes egy évet töltöttem el velük. Közben még volt pár lekötött haknink, s az egyik után egy menedzser Mallorcára invitált minket. Újra összehoztuk a bandát, begyakoroltuk a mûsort, végül mégsem jött össze a dolog. De mivel megint kedvünk támadt együtt muzsikálni, itthon játszottunk, valamint kétszer is felléptünk Londonban és finn turnén vettünk részt. Majd egyszer csak egy másik menedzser újra Mallorcát hozta szóba. Ez az ajánlat már bejött, 1998 óta minden évben május elejétõl október végéig ott zenélünk.
- Vendéglátóztok?
- Nem. Igaz ugyan, hogy szállodák vendégeinek játszunk, estérõl estére (egy szezonban százhetven fellépésünk van), de valódi koncertekrõl van szó. Nem vacsora mellé kell kísérõzenét adnunk. Ez a mallorcai hotelek kiegészítõ szolgáltatása: esténként különbözõ tribute bandák koncertjét élvezheti a vendég, szabadtéri színpadok elõtt. Minden nap más helyen zenélünk, kéthetente térünk vissza ugyanoda, amikor már kicserélõdött a közönség.
- Mi van mûsoron?
- Csupa Beatles dal, természetesen már nem magyarul. Kronológiai sorrendben megyünk végig Lennonék pályáján, cserélgetve öltözékeinket. Igyekszünk teljesen hitelesek lenni, a hangszereink is korhûk, én például Ludwig dobon játszom. Egy az egyben adjuk elõ a számokat, leginkább a lemezváltozatokat követve. Improvizációra már csak azért sincs lehetõség, mert minidiszkrõl jönnek például a vonósok szólamai. Jó, néha azért beleteszek egy-egy figurát a magam örömére - ennyi talán még belefér... Maga a mûsor évrõl-évre változik, a kötelezõ nóták mellé újak kerülnek, leginkább magunk miatt, mert ugye a közönség sosem ugyanaz.
- Milyen a többi tribute banda? Itthon az a hír járja, csak nálunk szoktak profi zenészek ilyesmivel foglalkozni, külföldön inkább rajongó amatõrök lépnek erre az útra.
- Mivel egyfolytában játszunk, kevés a lehetõségünk a többiek meghallgatására. De azért hallottunk már csapnivaló zenekart és több nagyon jót is. Az angol Mercury együttes (ugye mondani sem kell, hogy Queent játszanak) tagjaival összebarátkoztunk, kibéreltünk egy helyet, és közös koncertet adtunk, több ezer ember elõtt. Ez is emlékezetes, valamint arra is büszkék vagyunk, hogy 2001-ben minket választottak a legjobb zenekarnak Mallorcán.
- Az év fennmaradó részében mit csináltok?
- Klubunk van Bécsben és Grazban is, havi egy fellépéssel. Szeretnénk itthon is többet játszani, de mivel rendszeresen eltûnünk fél évekre, kevesen tudnak rólunk. Most egyébként választás elõtt állunk, mert gyerekeink felcseperedtek, iskolába járnak. Nem kizárt, hogy 2005-ben már nem térünk vissza Mallorcára. Nagyon tetszik a kinti élet, a nyugalom és a biztonság, ha egyedül lennék, biztosan maradnék, de a család miatt talán inkább hazatérnék.
- Nem hiányzik a saját zene?
- Emiatt is jó lenne újra a teljes évet itthon tölteni. Moldován Gyulával már beszéltünk a Boeghoe újbóli elindulásáról, s mások is megkerestek. Ha összejönne nekünk az, ami más magyar tribute bandáknak sikerült, azaz csak hétvégenként mennénk külföldre, szó lehetne saját zenét játszó együttesekrõl is.
- Mennyire szakadtál el a honi szakmától?
- Mivel bátyám, Csaba a Republic tagja, s vele, valamint baráti körével gyakran találkozom, olyan nagyon nem. Azaz látom, hogy egyre nehezebb dolguk van az új formációknak. De ez nem riaszt vissza. Sõt, pozitív jeleket is észleltem: egy idõben nem is lehetett igazi zenészt látni a médiában, csupa kamu produkció uralta a terepet - mostanában mintha változott volna a helyzet.



Megjelent a Zenész magazinban, 2005-ben.



Pöpi a Boeghoe együttesben, 2006-ban.
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •