Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | Más Ă­rások | Daczi Zsolt (1969-2007)

Daczi Zsolt (1969-2007)
Tudtuk – leginkább õ maga tudta –, hogy eljön ez a pillanat. Hosszú ideje tudtuk, tudta. Most mégis nehéz. Neki már nem. Mert Daczi Zsolt ma, augusztus hatodikán végleg eltávozott közülünk.

(Keresem a régi emlékeket, de most csak az utóbbi egy-két év Skype beszélgetései jönnek elõ. A fájdalom és a bánat, a közelgõ és elkerülhetetlen vég.
Persze fura lenne, ha ezen a napon a régi bulizások jutnának az eszembe Bendegúzzal, a zenével és piával átitatott éjszakák. Hagyjuk is a személyes vonalat. Legyünk tárgyilagosak.)

Daczi Zsolt még húsz éves sem volt, amikor a Bikini együttesbe került. Így beszélt errõl és a kezdetekrõl évekkel késõbb, a Bikini könyvben:

- Kiskunhalason zenei általánosba jártam. Tangóharmonikázni tanultam. Ki tudja, még jól jöhet, ha már nem fog menni a rock… Tizennégy évesen kezdtem gitározni, két év múlva már amatõr bandákban játszottam. Az érettségi után egy kiskõrösi éjszakai mulatóban gitároztam, közben azért írtam saját, instrumentális dalaimat. A demókazettát elvittem a Garázsba, Feró rádiómûsorába. Õ mondta, hogy lehetne valamit „kapirgálni” a Bikininél, mert épp gitárost keresnek. Éles fordulat volt Kiskunhalasról Budapestre kerülni. Sokáig nem is tudtam megfelelõen kezelni. A vidéki semmittevésbõl a pezsgésbe érkeztem. Kedvemre zenélhettem és kiélhettem fékezhetetlen szórakozási vágyamat. Akkor még más volt a zenei közeg, mint ma. Öt-tíz zenekar csinálhatott csak lemezt, az amatõröknek el volt vágva az útjuk. Nagy dolog volt, hogy tizenévesen lemezt készíthettem.

Késõbb pedig még jó néhányat készített a Bikinivel. Az elsõ idõszak csúcsát a temesvári koncert jelentette, a felejthetetlen dallal, Daczi Zsolt szerzeményével, a Temesvári vasárnappal. A sötétebbik oldal címû album pedig egyik kedvenc lemeze volt. A Bikini 1992-es búcsúja után saját bandát alapított, a Tiranát. 1997-ben újra a Bikini következett, sok lemezzel, sok koncerttel, hét éven át. Közben jó néhány más produkció résztvevõje volt, valamint létrehozta a Carpathia Projectet és elkészítette szólóalbumát.

A halálos betegség sem akadályozhatta meg abban, hogy stúdiójában hangmérnökként lemezek során dolgozzon, leginkább barátainak. Akár be is szállt muzsikálni, például a Háború albuma esetében, illetve az Omennek tagja is lett. Honlapja vendégkönyvében szinte az utolsó pillanatig tartotta a kapcsolatot rajongóival, vagy a tõle tanulni vágyókkal.

Rajonghatunk még érte? Tanulhatunk még tõle? Igen. Közhely, hogy dalaiban, gitárszólóiban örökké élni fog - mégsem kár leírni, mert igaz. Rettenetes, hogy nem lesznek új nóták, új szólók, de Daczi Zsolt igen komoly nyomot hagyott maga után. Próbáljunk meg most erre gondolni.

(Családjának, a barátoknak és a haveroknak pedig ott a sok régi emlék. Elõbb-utóbb eszünkbe jutnak és talán majd mosolygunk is – örülni fogunk, hogy ismertük Bendegúzt…)


Daczi Zsolt honlapja:

Daczi Zsolt


Emlékoldal:

Daczi Zsolt emlékére
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •