Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]

NyesĂ” Mari - „Azt kell jĂĄtszani, amit szeretsz”

„Azt kell játszani, amit szeretsz”

Tizenegy Ă©ves kora Ăłta ismerhetjĂŒk NyesĂ” Marit. Akkor lĂ©pett fel a szĂ©kesfehĂ©rvĂĄri Dalos TalĂĄlkozĂłn. KĂ©t Ă©vel kĂ©sĂ”bb mĂĄr dalokat Ă­rt egy filmhez, mĂ©g kĂ©t Ă©vre rĂĄ elkĂ©szĂ­tette elsĂ” felvĂ©teleit. Egyszerre zeneszerzĂ” Ă©s szövegĂ­rĂł, gitĂĄros Ă©s Ă©nekes – mĂĄr a kezdetekkor nagy pĂĄlyĂĄt jĂłsoltak neki. Ami voltakĂ©pp bejött, ha nem is Ășgy, mint ami ma befutĂĄsnak szĂĄmĂ­t. NyesĂ” Mari nem mĂ©diasztĂĄr, nincs valĂłsĂĄgshow-ja, viszont dalaira a mai napig kĂ­vĂĄncsiak a zenĂ©re, a humorra Ă©s az eredeti elĂ”adĂĄsmĂłdra fogĂ©kony emberek.

- Minden hónap utolsó szerdåjån jåtszol a Kolibri Pincében. Milyen mûsort adsz elÔ?
- A legĂșjabbat – mondja NyesĂ” Mari. – TalĂĄn az a legjobb meghatĂĄrozĂĄs a dalokra, hogy mesĂ©k felnĂ”tteknek. Kicsit szĂ­nhĂĄzi is az Ă©lmĂ©ny, amit a közönsĂ©g kap, jĂłl tudok egyĂŒtt dolgozni a technikusokkal, a vilĂĄgĂ­tĂĄs is szerephez jut az elĂ”adĂĄsban. Tavaly mĂĄjustĂłl jĂĄtszom ezeket a dalokat, idĂ©n szeptembertĂ”l a Kolibri PincĂ©ben. KiderĂŒlt, hogy ez a nekem valĂł hely. ElmĂ©letben ötven ember fĂ©r be, de mĂ©g hĂșszan jĂłl ellehetnek a földön. Érdekes, hogy nem egyetlen korosztĂĄly jĂĄr a koncertjeimre, az idĂ”sebb emberek Ă©ppĂșgy jĂłl Ă©rzik magukat, nevetnek, mint a fiatalok, vagy a közĂ©pkorĂșak. SĂ”t, idĂ”nkĂ©nt gyerekeket is elhoznak – eleinte megijedtem, hogy semmit nem fognak Ă©rteni, de szerencsĂ©re sokat le tudnak venni a dalokbĂłl.
- MĂĄs körĂŒlmĂ©nyek között nem ijesztenek meg a gyerekek, hiszen több, nekik szĂłlĂł szĂ­nhĂĄzi darabhoz Ă­rtĂĄl zenĂ©t.
- Nagy sikerrel megy a SpĂĄrga-tengeralattjĂĄrĂł a Kolibri FĂ©szekben, november közepĂ©n mĂĄr a szĂĄzötvenedik elĂ”adĂĄsnĂĄl tartottunk! BĂ©kĂ©s PĂĄl darabjĂĄhoz Ă­rtam zenĂ©t, mĂ©g szerepelek is benne, SzĂ­vĂłs KĂĄroly, a rendezĂ” Ă©s Török Ágnes mellett. ZseniĂĄlis bĂĄbszĂ­nĂ©szek, minden alkalommal mĂĄs az elĂ”adĂĄs. TermĂ©szetesen nem a szöveg vĂĄltozik, a jĂĄtĂ©k eltĂ©rĂ”. Ez koncepciĂł, s kiderĂŒlt, hogy mĂ»ködik, szerintem akĂĄr ezerszer elĂ”adva is lehet mĂĄs a darab.
Szintén ezen a helyen låtható és hallható Michael Ende és Bodnår Zoltån mûve, az Ilka titka. Zalån Tibor verseire írtam zenét, a rendezÔ Tisza Bea. A harmadik darab, a Milne mûvét, illetve inkåbb Karinthy Frigyes fordítåsåt alapul vevÔ Róbert Gida és baråtai Szatmårnémetiben futott, ha jól tudom, ma mår nem jåtsszåk. Ehhez jazzt, méghozzå gyermek jazzt kértek tÔlem.
- Jön a megrendelés és te mår írod is a dalokat?
- EnnĂ©l azĂ©rt hisztisebb vagyok. Tudnom kell, kik jĂĄtsszĂĄk a darabot. SzatmĂĄrnĂ©metibĂ”l videĂłkazettĂĄkat kĂ©rtem, jĂł sok darabot megnĂ©ztem. Könnyebb Ășgy Ă­rni, ha tudom, milyen karakterekrĂ”l van szĂł, illetve nem ĂĄrt bemĂ©rni a hangterjedelmeket is. Így esett, hogy MicimackĂłnak, azaz az Ă”t alakĂ­tĂł szĂ­nĂ©sznek rendesen meg kellett szenvedni a kĂ©t oktĂĄvos dallal
 Mert megvolt neki a kĂ©t oktĂĄv, gondoltam, ki is hasznĂĄlom.
- FelnÔtt darabhoz még nem írtål zenét?
- Erre sosem kĂ©rtek. Nem is tudom, miĂ©rt
 SajĂĄt szĂĄmaim nem gyerekdalok, sokan mĂ©gis ezt gondoljĂĄk rĂłluk. NyilvĂĄn azĂ©rt, mert az öt Ă©ve megjelent, ez idĂĄig utolsĂł lemezemen gyerekkoromban Ă­rĂłdott szĂĄmok is szerepelnek. Pedig azokat sem gyerekeknek szĂĄntam.
- TĂ©rjĂŒnk vissza az Ășj mĂ»sorodhoz. ValĂłban nem jĂĄtszod a rĂ©gi dalaidat?
- ValĂłban nem. Ma mĂĄst gondolok a vilĂĄgrĂłl, vagy Ă©n magam lettem mĂĄs, nem is jut eszembe korĂĄbbi szĂĄmokat bevenni a mĂ»sorba. Nagy törvĂ©ny, hogy azt kell jĂĄtszani, amit szeretsz. Mert Ă­gy lesz jĂł az elĂ”adĂĄs. A rĂ©gebbieket talĂĄn nem is tudnĂĄm igazĂĄn jĂłl eljĂĄtszani. A közönsĂ©g Ă­gy jĂĄr a legjobban, mert lehet, hogy nem az Ă” kedvenceit adom elĂ”, de amit jĂĄtszom, az biztosan jĂł lesz. EttĂ”l persze mĂ©g lehet, hogy Ă©vek mĂșlva Ășjra kedvem lesz elĂ”venni pĂĄr rĂ©gi dalt.
- Eddig mindössze két albumod jelent meg, a NyesÔ (1992, Radioton) és Az én kis bigbendem (2000, Gryllus). Mikorra tervezed a következÔt?
- SzeretnĂ©m a jövĂ” Ă©v elejĂ©n elkĂ©szĂ­teni. MĂĄr csak azĂ©rt is, hogy Ășj mĂ»sort kĂ©szĂ­thessek, ne a mostani forogjon Ă©veken ĂĄt. Mert nĂĄlam elĂ”bb van a koncert, csak utĂĄna jön a lemez. A dalok hosszĂș ideig formĂĄlĂłdnak a koncerteken, többek között a közönsĂ©g segĂ­tsĂ©gĂ©vel, a reakciĂłik is alakĂ­tanak a szĂĄmokon. ElĂ”bb-utĂłbb kĂ©sz lesz a mĂ»sor, s akkor következhet a lemez. Majd pedig a tovĂĄbblĂ©pĂ©s.
- MĂĄr tudod, hol veszed fel az albumot Ă©s melyik kiadĂłnĂĄl jelenik meg?
- EgyelÔre még csak azt sejtem, hogy jó lenne koncertlemezt készíteni, leginkåbb az elÔadås színhåzi jellege miatt. Ehhez persze több koncertet fel kellene venni. A kiadåshoz nem értek, az egy måsik szakma. Nyilvån meg lehet tanulni, de csak évek alatt. Tehåt olyan embert kell talålnom, aki profi ebben. EgyelÔre keresem.
- GyanĂ­tom, hogy nem lesz könnyĂ» dolgod. MĂ©ghozzĂĄ azĂ©rt, mert nekem Ășgy tĂ»nik, mintha kicsit kĂ­vĂŒlĂĄllĂł lennĂ©l, nem mozogsz Ășgy a szakmĂĄban, mint a legtöbb zenĂ©sz.
- Én is kĂ­vĂŒlĂĄllĂłnak Ă©rzem magam. De ez termĂ©szetes is, hiszen mĂĄst jĂĄtszom, az Ă©n zenĂ©m kicsit szĂ­nhĂĄz, kicsit jazz, kicsit folk. SzoktĂĄk mondani, hogy az Ă©n mĂ»fajom a „NyesĂ”â€ – ez tetszik, jĂłl esik. RĂĄadĂĄsul mĂĄzli is, hiszen Ă­gy senkinek nem vagyok a rivĂĄlisa. Nincs miĂ©rt utĂĄlni

- A szakmĂĄn tĂșl, az Ă©letben is kĂ­vĂŒlĂĄllĂł vagy? A zenĂ©det kedvelĂ”, az Index fĂłrumĂĄn összegyĂ»lĂ” emberek elĂ”ször felhĂĄborodtak, hogy nincs honlapod, majd „magad, uram, ha szolgĂĄd nincs” alapon megcsinĂĄltĂĄk maguk. Nagyon kedves gesztus, de a hozzĂĄszĂłlĂĄsokbĂłl kiderĂŒlt, hogy Ășgy tudjĂĄk: idegenkedsz az internettĂ”l.
- Ez azĂ©rt nem ilyen egyszerĂ». ElĂ”ször a honlapomrĂłl: nagyon meghatott, hogy elkĂ©szĂ­tettĂ©k, hĂĄlĂĄs vagyok Ă©rte. Az internetet pedig azĂ©rt nem ismerem, mert nincs szĂĄmĂ­tĂłgĂ©pem. TĂ­z Ă©vvel ezelĂ”tt volt, de miutĂĄn kiraboltak, termĂ©szetesen fontosabbnak tartottam a hangszer, a magnĂł ĂșjbĂłli beszerzĂ©sĂ©t, mint a szĂĄmĂ­tĂłgĂ©pĂ©t. Persze szeretnĂ©k gĂ©pet, a rĂ©givel ma Ășgysem mennĂ©k semmire. De ha mĂĄr gĂ©p, legyen olyan, amit a zenĂ©hez tudok hasznĂĄlni, akĂĄr felvĂ©telre is. Ez pedig nagyon sok pĂ©nzbe kerĂŒl. VĂ©gre eljutottam odĂĄig, hogy a zenĂ©bĂ”l, a zeneszerzĂ©sbĂ”l Ă©lek, csak hĂĄt nem tĂșl fĂ©nyesen. De ki tudja, talĂĄn majd ajĂĄndĂ©kba kapok egy gĂ©pet
 Az is most, szĂŒletĂ©snapom elĂ”estĂ©jĂ©n derĂŒlt ki, hogy ajĂĄndĂ©kba kaptam egy honlapot.
BĂĄr, ha az internettĂ”l nem is, a digitĂĄlis hangzĂĄstĂłl azĂ©rt idegenkedem. Sajnos az analĂłg technikĂĄt olyan mĂ©rtĂ©kben felejtettĂ©k el, amilyen mĂ©rtĂ©kben a digitĂĄlis fejlĂ”dött. MindkĂ©t albumombĂłl kĂ©szĂ­ttettem „csirkebelet”, de nem tudom mire hasznĂĄlni, mert a vĂ©gĂ©n Ășgyis CD-re kerĂŒl, digitĂĄlis mastering utĂĄn. EgyĂ©bkĂ©nt a mai napig Fostex magnĂłn kĂ©szĂ­tem az alaphangszerelĂ©seket, nĂ©gy sĂĄvon. Volt, ami olyan jĂłl sikerĂŒlt ezen az „Ôsleleten”, hogy a stĂșdiĂłban csak hozzĂĄ kellett jĂĄtszani. Az analĂłg hangzĂĄs imĂĄdatĂĄt sosem fogom kinĂ”ni, de persze tudom, hogy muszĂĄj alkalmazkodnom a korhoz.
- NehĂ©z volt a rablĂĄs utĂĄn Ășjra beszerezni a zenĂ©lĂ©shez szĂŒksĂ©ges eszközöket?
- Nem ment egyszerĂ»en, bĂĄr basszuserĂ”sĂ­tĂ”t ugyancsak ajĂĄndĂ©kba kaptam. Viszont ez a rĂ©mes esemĂ©ny hozta, hogy vĂ©gre hozzĂĄm illĂ” gitĂĄrom van. SzĂĄzötven centimĂ©teremhez jobban illik az Esteve 1SRTA, azaz señorita modellje. Sokan meglepĂ”dnek, hogy a kisebb mĂ©ret ellenĂ©re mekkora a hangja, de hĂĄt mĂĄr bejĂĄtszottam, ez azĂ©rt van. EgyĂ©bkĂ©nt a basszusgitĂĄrom is „csajbasszus”, Marina Bass Collection SB301.
- BeszĂ©lnĂ©l kĂŒlönlegesnek tartott gitĂĄrozĂĄsi technikĂĄdrĂłl? Vagy ez titok?
- Nem titok, hiszen tanĂ­tok is. Volt, aki azt mondta, nem kellene megmutatnom minden „trĂŒkkömet”, de egyrĂ©szt, aki igazĂĄn jĂł, Ășgyis lelesi, mĂĄsrĂ©szt pedig mĂĄs zenĂ©sz kezĂ©ben Ășgyis mĂĄshogy fog megszĂłlalni ugyanaz a figura. TehĂĄt nincs mitĂ”l tartanom. TanĂ­tani pedig szeretek, mert szĂ©p Ă©s megtisztelĂ” feladat. Ma ugyan mĂĄr nincsenek kezdĂ” tanĂ­tvĂĄnyaim, csak pĂĄr kollĂ©ga jĂĄr hozzĂĄm, mert Ășgy gondolom, inkĂĄbb az a dolgom, hogy zenĂ©ljek Ă©s zenĂ©t Ă­rjak, nem pedig a tanĂ­tĂĄs.
Szavakkal nehĂ©z elmondani, mit hogyan csinĂĄlok. A lĂ©nyeg az, hogy a kĂ­sĂ©retkor egyszerre hasznĂĄlom a jazz, a flamenco, a latin-amerikai Ă©s a klasszikus gitĂĄrozĂĄs technikĂĄjĂĄt. BĂĄrmelyik ujjammal bĂĄrmikor oda-vissza pengetek, akĂĄr bal kĂ©zzel is, ekkor mintha kĂ©t hangszer szĂłlalna meg. EttĂ”l olyan tömör a hangzĂĄs, hogy nincs szĂŒksĂ©gem zenekarra. Nem tudnĂĄm hol elhelyezni a többi hangszert. De mondom, errĂ”l nehĂ©z beszĂ©lni, jobb volna megmutatni. Mert ott van mĂ©g az is, amikor csak egy hangot fogok meg, s az Ășgy szĂłlal meg, mintha effektezve lenne.
- Sokat gyakorolsz?
- Nem szoktam gyakorolni. Ha eszembe jut valami, leĂŒlök a gitĂĄrral, s elkezdek jĂĄtszani rajta. Gyakran csak utĂłlag veszem Ă©szre, hogy mĂĄr kĂ©t ĂłrĂĄja ott ĂŒlök
 Úgyhogy nem gyakorlok, hanem jĂĄtszom. Ez persze csak a gitĂĄrra vonatkozik, több mĂĄs hangszeren kĂ©nytelen vagyok gyakorolni.
- Valamint ott van még az éneklés is. Mondjåk, hogy sosem play-backelsz, még reggeli tévémûsorban sem.
- Az Ă©nekesek sĂ»rĂ»n emlegetik, hogy dĂ©lutĂĄn öt elĂ”tt ne is vĂĄrjanak tĂ”lĂŒk Ă©pkĂ©zlĂĄb hangot. RĂ©gen Ă©n is hisztĂ©rika voltam, de öt Ă©ve, amiĂłta a SpĂĄrga-tengeralattjĂĄrĂł megy, reggel kilenckor mĂĄr a szĂ­nhĂĄzban kell lennem. BeĂ©neklek Ă©s ennyi. Ami a tĂ©vĂ©ket illeti, mindig meglepĂ”dnek, hogy hajnalban kĂ©pes vagyok Ă©nekelni. De bevallom, a play-back nem is menne. Mert ahĂĄnyszor eljĂĄtszom, elĂ©neklem egy dalomat, annyiszor szĂłlal meg mĂĄskĂ©pp, nincs kĂ©t azonos verziĂł. KĂ©ptelen lennĂ©k egyetlen vĂĄltozatot betanulni, hogy azutĂĄn arra tĂĄtogjak. A zenĂ©lĂ©s nem errĂ”l szĂłl.


Creative Commons License
Ezt a MĂ» mĂ»vet Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Így add tovĂĄbb! 2.5 MagyarorszĂĄg Licenc alatt tettĂ©k közzĂ©.
Megjelent a Zenész magazinban, 2005-ben.





Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek