Jelentkezz be! [ j vagy itt? Regisztrlj!]
 foldal | cikkek | 2004 | Supernem - A zene nem dadog

Supernem - A zene nem dadog
A zene nem dadog

Papp Szabolcs (ének, basszusgitár), Pulius Tibor (gitár) és Mozsik Imre (dob) 2001 õszén hozta létre a Supernem együttest. Egy évvel késõbb már az egész ország ismerte a triót, a K-k-kétszer címû maxinak köszönhetõen. Az elsõ album, a Hangosabban! 2003 tavaszán jelent meg. A zenekar azóta folyamatosan koncertezik, valamint készül második lemezére.

- Hogyan találtatok egymásra?
Szabi: - Mindhárman játszottunk az Up zenekarban. Amolyan olvasztótégely volt - egyszer összeszámoltuk: több mint ötven zenész fordult meg benne. Az elsõ lépés az volt, hogy Imivel nagyon egymásra kattantunk, mármint zeneileg.
Imi: - Ha nem is rögtön, mert eleinte utáltam Szabit...
Szabi: - Mi alkottuk a ritmusszekciót, s akkor is együtt gyakoroltunk, amikor hivatalosan nem volt zenekari próba.
Imi: - Gyorsan rájöttünk, hogy ha az alapok rendben vannak, akkor már szinte bárki bármit csinálhat. No meg élveztük is a közös muzsikálást. Késõbb Tibi is az Up tagja lett, de ekkor még nem merült fel bennünk, hogy egyszer majd hármasban alkotunk valamit. Már csak azért sem, mert eleinte õt is utáltam...
Szabi: - Az Up idõközben kimúlt. Sok évünk, sok munkánk volt benne. Imivel ketten próbálkoztunk utána, született pár rockos, punkos nóta, de nem jutottunk egyrõl a kettõre.
Imi: - Ekkor kimentem vendéglátózni, egy hajóra. Nem vagyok büszke rá, de jó és hasznos is volt. Újra megtanultam kottát olvasni... Amikor hazatértem, Szabi azzal fogadott, hogy a Roy & Ádám formációban játszhatnánk. Két gyönyörû évet töltöttünk négyesben.
- Tibivel nem is tartottátok a kapcsolatot?
Tibi: - Az Up után két évig nem találkoztunk. Szabival akkor zenéltem újra együtt, amikor Józsa Alex mindkettõnket elhívott a lemezére. Ha a stúdióban végeztünk a napi felvétellel, Szabi elõvette a saját témáit. Néhány dalt kezdetleges formában rögzítettünk.
Szabi: - Közülük az egyik, az Ain't Nobody's Fool késõbb lemezre is került. De ez a változat még nagyon demó volt, ráadásul félrészeg állapotban játszottuk fel. Megmutattam Iminek, hogy azért így is húz ez a dal, s még bõven van ötletem, összehozhatnánk egy triót. Elkezdett alakulni a dolog.
- Mit szólt ehhez Roy és Ádám?
Imi: - Kezdetben nem vették igazán komolyan az elhatározásunkat. Egyébként mi sem gondoltuk volna, hogy egy év múlva lemezünk jelenik meg, klipjeink készülnek.
Szabi: - Jó idõben jó helyen voltunk. Észrevettük, hogy a közönség ki van éhezve az õrjöngésre. Ha Royékkal Red Hot Chili Peppers vagy Lenny Kravitz volt mûsoron, nagyon beindultak az emberek. Amúgy miután beadagoltuk nekik a saját zenekar létét, barátságban váltunk el egymástól.
Imi: - A félkész demót a Gold Record vezetõjének, Molnár Gábornak mutattuk meg. Szerzõdést ajánlott. Az aláírás elõtti napon összeültünk, hogy egyáltalán el tudjuk-e játszani a nótákat élõben. Nem ment...
Szabi: - Addig sosem énekeltem. Szólóban sem, nemhogy ritmushangszer mellett... Idõ kellett, hogy belejöjjek.
Tibi: - Arról nem is beszélve, hogy át kellett alakítanunk a gondolkodásunkat. Mindannyian tele voltunk hangokkal, márpedig ennél a zenénél, a punk-rocknál az egyszerûség a legfontosabb. Át kellett formálnunk a hangkészletünket.
Imi: - Érdekes, hogy mindhárman egyszerre és ösztönösen kezdtünk az egyszerûség felé menni. Igazából ezért jöhetett létre a Supernem.
- Mi lett a szerzõdéssel?
Szabi: - Aláírtuk. Hamarosan újra Alexnél találtuk magunkat, az Alexandria Stúdióban. (Illetve a dobokat Kecskeméten, az Origo Stúdióban vettük fel, Cserny "Bogi" Kálmánnal.) De mielõtt a felvételrõl beszélnénk, térjünk ki a szövegekre. Itt is az egyszerûségre törekedtünk. Saját szemszögünkbõl megvilágítani, miért fekete ma a fekete - ennél jobban nem tudom megfogalmazni.
Imi: - Épp ezért, hogy mivel nem tudjuk tökéletesen megfogalmazni, mit várunk el a szövegektõl, inkább nem kerestünk meg külsõsöket. No meg hitelesebb is, ha a saját szavaink szólalnak meg a dalokban. Több szöveget hárman alkottunk meg. Csak néhány kivétel akad, az egyik az Induljon a banzáj. Soha egyikünk sem volt bonanzás, de megtetszett nekünk a szöveg, úgy éreztük, illik a képbe.
Szabi: - Lázadó szöveg, ahogy a sajátjaink is azok. S hasonló módon. Mert mi, ha lázadunk, burkoltan vagyunk szókimondóak, nem káromkodunk, csak ha feltétlenül szükséges. Ilyen formában talán még keményebbeket is lehet mondani, mint durva szavakkal. Még egy feldolgozás szerepel az albumon, az utolsó dal egy régi Neurotic számból származik. A világ legjobb rock and roll szövege! Egy saját nótához, a Szózathoz pedig Bata Zsuzsa írt szöveget.
- Az egyik legismertebb dalotok a dadogós K-k-kétszer. Hogy naiv kérdést tegyek fel, de hát az olvasók csak olvasnak, s nem hallanak titeket: mi ihlette?
Imi: - Szabival mindketten dadogunk. Sõt, idõnként már Tibire is átragad, ha sokat van a társaságunkban... Mivel sejtettük, hogy elõbb-utóbb meg kell szólalnunk tévékben és rádiókban, úgy gondoltuk, írunk egy ilyen dalt, hogy ne kelljen magyarázkodnunk.
Szabi: - Éneklésnél nem jön elõ a dadogás, mint ahogy mondják, színészek is küszködnek ilyen gonddal a magánéletben, a színpadon azonban nem. Szakemberek biztosan meg tudnák magyarázni, miért van ez.
- Térjünk vissza a stúdiózáshoz!
Tibi: - Részletekben vettük fel a lemezt. Ha kész volt egy dal, elmentünk Kecskemétre, utána Alex következett. Elõfordult, hogy két felvétel között másfél hónap telt el. Ez azért hallható is az albumon: nem szólnak egységesen a dalok. Ezen mindenképpen változtatunk a következõ albumnál.
- Érdemes? Úgy értem, így kevésbé egysíkú a zene. A punk-rock talán nem rejt magában olyan sok lehetõséget.
Tibi: - Ez nem igaz, a háromakkordos zenét is sokfelé el lehet vinni, ritmusokkal, énekdallamokkal. Ez is a szándékunk.
Imi: - Az egységesítést magára a felvételre értettük. Jó lenne most felkészülten, kész dalokkal menni a stúdióba, hogy egyhuzamban rögzítsük az anyagot. A tavalyi munka érdekes volt ugyan, de nem feltétlenül célravezetõ.
- A Hangosabban! több mint egy éve jött ki. Sikeres az album?
Imi: - Háromezer példány körül tart az eladás. Ennél többre nem számíthattunk, mert épp abban a körben bevett szokás a másolás, amelyet érdekelhet a zenénk. Tehát ez nem volt meglepetés, ugyanakkor mi arra számítottunk, hogy csak két-három év után jutunk el oda, ahol most tartunk. Járnak a koncertjeinkre és éneklik a dalokat.
Szabi: - Kiderült, hogy szükségük van az embereknek az ilyen zenére. Nem "lötyögnek", hanem õrjöngenek a bulikon. Bár nemrég, Békéscsabán azt vettük észre, hogy pogózás helyett táncot látunk a színpadról. Lányok tviszteltek a nézõtéren. Mindkettõ jó látvány... Egyébként azt nyilván tudjuk, hogy kik járnak a koncertekre, viszont meglepõ, hogy sokan mások is szeretik a dalainkat. Idõsebbek is megállítanak az utcán, hogy gratuláljanak. Egyszer pedig kigyúrt kopaszok rontottak rám, játékterembõl kilépve. Azt hittem, meg akarnak verni, ehelyett gratuláltak és biztattak...
Tibi: - Még nem dõlhetünk hátra, hogy minden rendben van, mert idõnként bosszankodunk, ha koncertmentes egy-egy hétvége, de alapjáratban jó úton vagyunk.
Imi: - Ez is úgy van, mint amikor minél többet tanulsz, annál inkább rájössz, mennyi mindent nem tudsz. Ha kezd szaladni a szekér, még többet kell foglalkozni a zenekarral.
- Trióban léptek fel?
Imi: - Igen, bár a vonósok és az effektek hard diszkrõl jönnek. Nagy felelõsség hármasban játszani, ha egyvalaki hibázik, borul az egész.
Szabi: - Már nincs az, hogy amíg a gitáros szám közben kortyol egyet a sörébõl, a zongorista kisegíti.
Tibi: - Játszottam már olyan zenekarban, ahol három dal után le lehetett osonni a vécére...
Imi: - Persze hárman kevesen lennénk ahhoz, hogy jól szóljanak a koncertek. László Viktor és Madránszky "Öcsi" Krisztián van velünk a bulikon, õk kevernek, effekteznek. Mindketten nagyon érzik ezt a zenei világot.
Szabi: - László Viktor tavaly a Szigeten hallott minket, utána hívott fel, hogy szívesen dolgozna velünk. Ez óriási dolog, hatalmas megtiszteltetés. Mégiscsak az egyetlen magyar világsztár banda, a Sexepil tagja volt. S az sem utolsó dolog, hogy olyan ember kever, aki már állt színpadon, tudja, érti, mi az, amit kérünk tõle.
- Mikor jelenik meg a második album?
Tibi: - Talán már az õsszel, de legkésõbb a jövõ év elején. A zenében visszaveszünk a tempóból, nem akarunk mindenáron "zúzni". Szerintem az elsõ lemez sem kimondottan punkos, a következõ pedig még inkább a klasszikus rock felé fog hajlani. No nem annyira a Deep Purple, inkább az AC/DC zenéje az irányadó.
Szabi: - Az elsõ albumnál megtaláltuk azt a vonalat és azt a hangzást, ami fekszik nekünk. Ennél több nem történt, mivel - zenei múltunktól függetlenül - ebben a felállásban kezdõ zenekar vagyunk. A közben eltelt idõ alatt összerázódtunk, ráéreztünk egymásra. Igazából most fog kijönni, mire vagyunk képesek hármasban, most fog körvonalazódni a valódi Supernem.
Megjelent a Zenész magazinban, 2004-ben.





Hivatalos honlap:

Supernem


Klipek:

K-K-Kétszer

Hangosabban!
Foldal            Cikkek            Frum            Kzssg            Kapcsolat
Marthy Gyrgy © 2006 • Adatvdelmi elvek •