Jelentkezz be! [ j vagy itt? Regisztrlj!]
 foldal | cikkek | 2003 | Dorozsmai Péter - A legjárhatóbb út

Dorozsmai Péter - A legjárhatóbb út
A legjárhatóbb út

Már tavasz óta készülünk erre az interjúra. De csak nem jött össze. Egészen eddig azért nem ültünk le beszélgetni Dorozsmai Péterrel, mert lényegében minden lapszámban kiemelt helyet kapott kiadója, a Tom-Tom Records egy-egy kiadványa. Azután rá kellett jönnünk, hogy ez nem kizáró ok, sõt, így még inkább fontos lehet az interjú. Hiszen ha egy kiadónak több olyan produkciója van, amely illik a Zenészbe, azaz valódi muzsikusok színvonalas munkáival foglalkozik, akkor mindenképpen helye van a lapban.

- Dobosként mindent elértél, amit csak lehetett. Stúdiótulajdonosként és hangmérnökként szintúgy. Mi indított arra, hogy kiadót hozz létre?
- Sok olyan produkció van az országban, amelyik értékes, kiváló, s mégsem jut megjelenési lehetõséghez - mondja Dorozsmai Péter. - Hogy csak egy példát mondjak: Jamie Winchester és Hrutka Robi más cégnél könnyen megkaphatta volna, hogy addig nem adjuk ki a lemezeteket, amíg angolul énekeltek... 1999-ben alakult meg a Tom-Tom Records, s azóta segítõimmel azon igyekszünk, hogy minél több tehetséges elõadónak biztosítsunk lemezhez jutási lehetõséget. Úgy, hogy a mûvészek a lehetõ legkevesebb kompromisszummal, ugyanakkor a lehetõ legmagasabb szakmai színvonalon készíthessék el albumaikat. A felállás kimondottan szerencsés, hiszen a felvétel is nálunk zajlik. Így nagyobb az összhang és átláthatóbb a folyamat.
- Évrõl-évre több a kiadványotok. Hol a határ?
- Mivel minden produkcióval lelkiismeretesen akarunk foglalkozni, nagy mennyiséget nem tudunk bevállalni. Bár az is igaz, hogy nehezen mondok nemet a zenészeknek...
- Júniusban tudhatták meg olvasóink, hogy épp Jamie és Robi albuma jóval olcsóbb, mint az átlagos magyar album. Hátha így le lehet szoktatni az embereket a CD-másolásról. Bevált a módszer?
- Erre csak az év végén tudok válaszolni. Annyi azonban már most bizonyos, hogy az elsõ idõszakot nézve, a második albumból kétszer annyi fogyott, mint a debütáló lemezbõl. Persze nem tudhatom, hogy ez minek köszönhetõ, kizárólag az árnak-e, vagy más tényezõk is szerepet játszottak benne. Egyébként a kísérlet természetesen nem csak ezt a produkciót érinti. Az újabb kiadványok, a Kimnowak lemeze és Pálvölgyi Géza dupla albuma is hasonló áron kapható, sõt, utólag korábbi anyagoknál is árat csökkentettünk.
- Kísérletrõl van szó?
- Rossz idõszakban vágtam bele a lemezkiadásba. Az utóbbi években pang az üzlet. A sokat emlegetett okok, a másolások, a letöltések, a fájlcserék, no és szerintem még az általános színvonalromlás miatt. Valamit lépnünk kellett, s a sok rossz közül ez tûnik a legjárhatóbb útnak: az árcsökkentés. Az emberek drágának tartják a CD-ket, s talán igazuk is van. Mondanám, hogy a magas árak kényszerítik õket a másolásra, de inkább nem teszem, mert közvélemény-kutatók szerint a BMW-k CD-játszói mellett több az írott lemez, mint a szegények otthonaiban...
- Irreális a magyar album négyezer forintos ára?
- Nem feltétlenül. Ez azon is múlik, mennyit költ a kiadó stúdióra, klipre, reklámra. S más költségek is megdobhatják az árat.
- Kivéve, amikor a tipikus esettel találkozunk: akkor adják ki a lemezt, ha a zenekar hozza a kész felvételt, saját költségén, s még némi szponzorpénzt is, a kliphez.
- Nyilvánvalóan esete válogatja, mikor reális, mikor irreális az ár. Én azért maradnék a saját kiadómnál: mi abban a reményben csökkentettük közel felére az árat, hogy így a nagyobb eladott mennyiséggel be tudjuk hozni a ráfordítást.
- Nekem szimpatikus ez a lépés, mert végre nem rendõrért kiált a kiadó, amikor a valóban megváltozott körülményekkel szembesül. Igaz is, mit szól a többi cég ehhez a lépéshez? Üdvözlik a kísérletet, vagy netán árulásnak tartják?
- Elnökségi tagja vagyok a MAHASZ-nak, azaz találkozom a többiekkel, de errõl még nem esett szó köztünk. Van más fontos téma bõven. Árulás?... Nevetséges... most mindenkinek össze kell fogni, hogy megmentsük a hazai zenét.
- A piac fontos szereplõi a kereskedõk. Már csak azért is, mert a terjesztés az eladási ár közel felét viszi el. Õk mit szólnak a kísérlethez?
- Tény, hogy így kevesebb pénz jut nekik egy-egy lemez árából, ám mivel várhatóan nagyobb forgalom generálódik, nincs ellenükre a dolog. Összefoglalva a témát: én sem tudom, mi lehet az igazi megoldás. Kiadói szemmel nézve az árcsökkentés lehet, hogy õrültségnek tûnik, de hát a "körülmények" miatt ne szülessenek most új produkciók? Zenészként kötelességemnek érzem, hogy a lehetõségeimhez képest minél több felvételt, kiadványt hozzunk össze. Öröm az ürömben, hogy egyre több élõ koncert van, a közönség újra felfedezi az élõ zene varázsát. A nagy és nem is olcsó koncertek sikerei is bizonyítják, hogy igény van a zenére. Egyelõre mást nem tehetünk, mint hogy keressük a lehetõségeket.
- Térjünk át a stúdióra, hiszen tavasszal azon apropóból beszélgettünk volna, hogy már nem csak könnyûzenével foglalkozol. Akkor a BBC szimfonikus zenekara járt a Tom-Tomban, Eötvös Péterrel.
- A közös munka három évvel ezelõtt kezdõdött. Gõz László cége, a BMC adja ki a világ egyik legelismertebb kortárs zeneszerzõje, Eötvös Péter mûveit. Azóta is folyamatosan készít nálunk felvételeket. Méghozzá olyan színvonalon, hogy híre ment a dolognak, s már több külföldi produkció is megkeresett minket, köztük ifjabb Kurtág György is Franciaországból. A BBC szimfonikusokkal és Marcus Stockhausennel nagyon nagy élmény volt együtt dolgozni, valamint nemrégiben Bécsben a Klangforum zenekarával is fantasztikus felvételek készültek.
- Eleve alkalmas volt a feladatra a stúdió, vagy beruházásra kényszerültél?
- Nemrégiben mindkét stúdiót a legnagyobb ProTools rendszerekkel szereltük fel. Külsõ helyszínen, koncertteremben akár 72 sávot is fel tudunk venni mobil stúdiónkkal. Bármit is kérjen a szerzõ, meg tudjuk adni neki. Értékelik a lehetõségeket, hiszen a kortárs zenében nagyon fontos az új hangzások keresése.
- Szakember is akad a feladatra?
- Ez érdekes, ugyanis én egykor épp innen indultam. Komolyzenészként kezdtem a pályámat, több zenekarban, többek között ütõszenekarban szerepeltem. Idõvel ugyan elkanyarodtam a rock felé, de a kortárs zene mindig közel állt hozzám. Úgyhogy ezeknél a felvételeknél én vagyok a hangmérnök. Minden egyes munka újabb kihívást jelent. Nagyon élvezem. Érdekes volt például a BBC szimfonikusokkal dolgozni. Nem kizárólag Eötvös Péter darabjait játszották fel, hanem hagyományos klasszikus zenét is, például Debussyt. Utóbbinál a hagyományos mikrofonozási technikát használtuk, a kortárs zenénél azonban hetvenkét sávra rögzítettünk, nagyon sok mikrofon felhasználásával.
Azon túl, hogy izgalmas és élvezetes ez a munka, nagyon jó érzés olyan felvételeken dolgozni, amelyekrõl tudom, hogy a világ minden egyes lemezboltjában ott lesznek a polcon. Errõl eddig csak álmodhattam. Egyébként mostanában egyre többen keresnek meg külföldrõl. Mondják, ha itt lesz az Unió, még több lehetõségünk támadhat. Sok külföldi produkciók itthoni stúdiókban készülhet, magyar zenészekkel.
- Maradjunk a jelennél: nagyon be vagytok táblázva?
- Komolyabb produkciók több hónappal elõre lekötik a stúdiót, de most már lényegében három stúdió mûködik, sõt, képesek vagyunk 5.1-es hang elõállítására is (itt készül a Cotton Club Singers, a Jazz+Az, az LGT és Zorán DVD-je), s bár idõbeli korlátjaink vannak, mégis mindenkit szívesen látunk. Az a nagy szerencsém, hogy kiválóak a segítõim, például a hangmérnökök: Kurina Tamás, Lepés Gábor, Nyíri Sándor, Paczári Károly, Rozgonyi Péter és Kölcsényi Attila. A kiadóbeli munkatársak, Vedres Hajni, Magyari Erika és Török Andrea nélkül sem boldogulnék. A stúdiózáshoz tartozik még, hogy a Tom-Tom komoly referenciát jelent, így már stúdiótervezésre és -építésre is kaptunk felkérést. Ez is izgalmas terület.
- Marad idõd zenélni?
- Már nem is tudom, mikor léptem utoljára színpadra. Talán Ákossal, még tavaly. Valamint doboltam Balázs Fecó legutóbbi albumán. A stúdiózás és a lemezkiadás rengeteg idõt elvesz, s épp az aktív zenéléstõl. Hiányzik is a színpad... De megtalálom a módját, hogy zenéljek: a stúdióban készülõ felvételeken való közremûködés és a dalírás is enyhíti a hiányérzetet. Készülõben van több új produkció, Orsi, Pain és Linda lemeze, amelyeknél szerzõként és producerként is dolgozom. Tehát mondom, van bennem némi hiányérzet, de valójában nagyon elégedett vagyok azzal, hogy ilyen változatos az életem. Csak tudni kell beosztani az idõt.
- Dalokat írsz, stúdiód és kiadód van: minden adott ahhoz, hogy könnyedén elkészítsd a szólólemezedet.
- Nem vagyok frontember, de bevallom, már eljátszottam a gondolattal (néhány sör után...). Egyedül a saját anyag formáját kellene kitalálnom, hogy milyen hangszeresekkel, énekesekkel tudnám megvalósítani. Megjelenne legalább egy példányban, amit meg is vennék magamnak, hogy jól tudjak aludni: ezt is megcsináltam...
- Talán konkrét terved is van már?
- Ha erre most azt mondanám, hogy igen, az már kötelezne. Úgyhogy egyelõre maradjon válasz nélkül a kérdés...
Megjelent a Zenész magazinban, 2003-ban.




A stúdió és a kiadó honlapja:

Tom-Tom
Foldal            Cikkek            Frum            Kzssg            Kapcsolat
Marthy Gyrgy © 2006 • Adatvdelmi elvek •