Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | 2009 | Jon Lord kelet-eurĂłpai zenekara

Jon Lord kelet-eurĂłpai zenekara
Jon Lord negyven évvel a Concerto for Group and Orchestra bemutatója után a régi darabbal és újabb kompozícióival turnéra indult. Mindössze énekesei kísérik el, Kasia Laska és Steve Balsamo mellett az egyes állomásokon helyi szimfonikus és rockzenekar játssza a Royal Philharmonic Orchestra és a Deep Purple szólamait. Illetve ez volt a terv, mert a Cry Free nem csak Magyarországon, hanem Szlovákiában is színpadra állt, sõt, szó van újabb közös elõadásról.

- Hogyan kerĂĽltetek kapcsolatba Lorddal?

- Úgy egy évvel ezelõtt hívott fel minket a LiveSound Productions vezetõje, Bogdan Gomilko, lennénk-e mi a majdani koncert, az An Evening With Jon Lord rockzenekara, pontosabban, hogy képesek lennénk-e megoldani a feladatot – mondja Scholtz Attila, a magyar Deep Purple cover band énekese. – Régi vágyunk, sõt tervünk volt a Concertót megszólaltatni, arról persze nem is álmodtunk, hogy a mesterrel együtt tehetjük – természetesen azonnal igent mondtunk.

- Mindenhol tribute zenekar kíséri Lordot a szimfonikusok mellett?

- Úgy tudom, nem, ez Magyarországon Bogdan ötlete volt, Szlovákiában például a helyi Megasztár együttese játszott volna az elõadásokon.

- Ennyi az egész? Az adott koncert szervezõje dönti el, ki játsszon Lorddal?

- Dehogy! Ki kellett küldeni anyagokat, s végül maga a mester döntött. A magyar szimfonikusok közül sem a Rácz Márton vezette Óbudai Danubia Zenekar volt az elsõ jelölt, ám végül ez a valóban kiváló társulat lett a befutó.

- Március elején a Mûvészetek Palotájában és a Millenáris Parkban került sor a két sikeres, hazai elõadásra. Hogyan kerültetek egy héttel késõbb Pozsonyba?

- „Bedõlt” a helyi rockzenekar. Nekem már az furcsa volt, hogy Bogdanon keresztül két héttel a koncertek elõtt kértek tõlünk mp3-akat. Vagy ilyen profik lennének? Amin mi három hónapon át dolgoztunk, azt õk két hét alatt megoldják? Végül nem sikerült, s ez csak az utolsó pillanatban, már Jon Lord jelenlétében derült ki. Az elsõ koncert elõtti nap délutánján hívtak fel minket, át tudnánk-e ugrani. Hajnalban indultunk útnak, s amikor megérkeztünk, Lord mester kézszorítás helyett inkább átölelt minket, és megköszönte, hogy megmentettük az elõadásait. Pozsonyban a Szlovák Rádió zenekarával játszottunk, ismét két, nagyon jól sikerült koncertet. Nem akarom elkiabálni, de szó van újabb együttmûködésrõl, ezúttal Nyugat-Európában.

- Rizikósnak tûnik az ilyen turné, bár érthetõ, hogy Lord nem hurcol magával szimfonikus zenekart.

- A mester úgy fogalmaz, szeret a „helyi hõsökkel” játszani, izgalmas számára, hogy minden este mást hoznak ki mûveibõl a különbözõ zenekarok, muzsikusok. Nyilván szempont az is, hogy így olcsóbban vihetõ színpadra az elõadás, a kockázatot pedig vállalja.

- Ami a zenészek számára is létezik, hiszen Szlovákiában nem volt alkalmatok próbálni a szimfonikus zenekarral a bemutató elõtt.

- Érdekes, de elõzetes próba nem is szerepelt a szerzõdésben. Itthon persze kértük a Danubia Zenekart, hogy rakjuk össze együtt a darabokat, ne a mester elõtt kísérletezgessünk.

- Tényleg, elméletben a Cry Free volt a rockzenekar, de ez ugye csak annyit jelent, hogy Lee Olivér (gitár), Kecskeméti Csaba (basszusgitár) és Tatai Tamás (dob) jut szerephez, hiszen ott a két énekes, s mintha orgonistára sem volna szükség...

- A teljes zenekar játszott a koncerteken. Jon Lord nagyon nyitott volt. Megírtuk neki, hogy ha kell másik billentyû egyes szólamokhoz, számíthat Nagy Attilára. Ami engem illet, egy percig sem titkoltam, hogy nem vagyok a világ legjobb ütõhangszerese, ám szívesen benne lennék a produkcióban – ezt is örömmel fogadta. Sõt, végül énekelhettem is, a szintén nyitottan hozzáálló Steve Balsamóval közösen.

- Milyen embernek ismertétek meg Lordot? Egyáltalán: a zenélésen és az ölelésen túl volt alkalmatok megismerni?

- Sokat beszélgettünk, közös ebédek, kávézások alkalmával. Igazi angol gentleman, ugyanakkor jó humorú, közvetlen ember. Érzed ugyan, hogy nem vagytok haverok, de valóban nyílt, érdeklõdõ ember. S persze egy percig sem tagadhatná, ki õ, hogy sztár, mert amint belép egy helyiségbe, rögtön a középpontba kerül.

- Bármely zenésznek nagy élmény lehet Lorddal muzsikálni, hát még a Deep Purple cover band tagjainak. S nem az elsõ ilyen eset Magyarországon: a Jeff Porcaro Emlékzenekarnak volt módja Steve Lukatherrel zenélni, a Kiss Forever Band dobcucca mögé Eric Singer ült be.

- Úgy látszik, nem is olyan rosszak a magyar tribute bandák...

- Nekem is ez az elsõ gondolatom, a másik azonban az: ha magyar muzsikusok partnerei lehetnek a világ legjobbjainak, nem volnának többre érdemesek, mint hogy mások dalait játsszák?

- Eleinte nekünk is voltak saját számaink, de amikor megszólaltak mondjuk a Fireball és a Highway Star között, magunk is érzékeltük a hullámvölgyet a mûsorban. S nyilvánvalóan nem a Cry Free, azaz a Deep Purple cover banda való az önkifejezésre, erre mindenkinek meglehet a saját projektje. Nekem ugyan nincs, talán azért sem, mert úgy érzem, korszakalkotóan új a rockban már nemigen keletkezhet. Az idejét sem tudom, mikor kaptam fel a fejem valami forradalmira – talán a grunge lehetett, ám az is a hetvenes évek zenéjébõl indult ki.

Illetve azért gondolkodom másik együttesen, mert észrevettem, hogy ha klasszikus rockot játszó sztárzenekarok jönnek Magyarországra, a szervezõk nemigen találnak hozzájuk elõbandát. Nyilván nem én fogom megcsinálni, hiszen család, munka és a Cry Free mellett aligha tudnék a nulláról elindítani új együttest. De ha már létezne ilyen és énekest keresne, szívesen vállalnám.

- Most épp érkezik sztárbanda, a Nazareth.

- S nagy örömünkre a Cry Free az elõzenekar április 24-én, a Diesel Clubban. Öt évvel ezelõtt már játszottunk elõttük, egész jól sikerült. Utána hallottuk, hogy minket emleget Dan McCafferty énekes a színpadon. Tapsot kért az elõbandának, s mikor kevesen ütötték össze a tenyerüket, újra felszólította a közönséget a tapsra, hogy ennél azért jobb volt a Cry Free... Nagyon várjuk az újabb találkozást.


Creative Commons License
Ezt a Mû mûvet Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt tették közzé.

"Egy este Jon Lorddal" - illetve négy este

(Fotó: Ruzsa János)


A mester háta mögött...


Ölelés a színpadon is

(FotĂł: Nagy Endre)

Hivatalos honlap:

Cry Free

Az elsõ pozsonyi koncert a YouTube-on:

An Evening With Jon Lord

KapcsolĂłdĂł cikk:

Cry Free - Lehet saját a másé is
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •