Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | 2003 | HáborĂş - ZenĂ©szlemez

Háború - Zenészlemez
Zenészlemez

A Háború az egész szakmát meglepte öt évvel ezelõtt. Azt ugyan mindenki tudta, hogy milyen jó zenész Mohai Tamás, Szappanos György és Hirleman Bertalan, ám közös produktumuk, a Dr. Csónakos címû album mégis hanyatt vágta az embereket. A bulikról nem is beszélve: ahogy ez a trió együtt muzsikál, ahogy együtt van zeneileg, arra kevés példa akad a magyar könnyûzene történetében. A Háború elsõ szakasza mégsem tartott sokáig: 1999-ben volt a zenekar búcsúkoncertje. Késõbb többször is rebesgették, hogy Mohaiék újra együtt fognak zenélni, s tavaly, kicsit fû alatt, különösebb felhajtás nélkül meg is történt a visszatérés. Most pedig itt az új album: A harmadik világ.

- Miért hagytátok abba, és most miért folytatjátok?
Mohai: - Bõ négy évvel ezelõtt beszippantott, vagy helyesebb úgy mondani: visszaszippantott minket az elõttünk járó zenészgeneráció. Különbözõ neves együttesekbe kerültünk. Szinte meg sem várva az elsõ album fogadtatását. De közben bennünk volt az érzés, miszerint nem hogy a pontot nem raktuk ki a mondat végére, még a második szót sem írtuk le. Tavaly májusban kezdtünk újra összejárni, s szeptemberben volt a visszatérõ bulink a Mega Pubban.
Szappanos: - Hogy stílszerû legyek: 1999-ben elfogyott a lõszerünk, visszavonultunk a bázisra, rendeztük a vonalakat, és most megint itt vagyunk...
- Az új albummal nem lehetett egyszerû dolgotok, leginkább az elsõ színvonala miatt. Még ha felül is múljátok, a megdöbbenés, a rácsodálkozás már nem lehet meg a hallgatóban.
Hirleman: - Ilyesmin nem gondolkodtunk. S különben is, ez a lemez teljesen más, mint az elsõ volt...
Szappanos: - ...bár alakra ugyanolyan, még a lyuk is ugyanott van...
Hirleman: - Többen mondták, hogy mintha másik banda lennénk. Volt, aki megkérdezte: tényleg Mohai énekel?
Mohai: - Ezek szerint fejlõdtem. Vagy visszafejlõdtem. Mindegy, ez annyira nem érdekel, mert nem énekes, hanem gitáros-énekes vagyok. Egyébként szerintem nem teljesen más ez a lemez. Ahonnan indul az anyag, az az elsõ album természetes folytatása. A Világtalan címû szám szerepelhetett volna a Dr. Csónakoson is. A vége viszont már azt mutatja meg, milyen lesz a harmadik lemez.
- Hogyan készült az album?
Hirleman: - Bár sok idõ telt el a két lemez között, mégsem voltunk abban a helyzetben, hogy mindenkinek bõven lettek volna dalai. Tehát nem harminc számból válogattunk. Minden nóta az albumra készült, pontosabban az elsõ négyet a visszatérõ koncertre írtuk.
Mohai: - Sõt, ezeket fel is vettük tavaly õsszel. Úgy volt, hogy maxival indulunk, de kiadónk, a Premier Art albumot akart. Ezért két részletben készült a lemez. Õszi és tavaszi hadjárat keretein belül... Az album második része egységes egészet alkot, ez A harmadik világ. Bár levágtuk róla a Látod, barátom címû számot, mert ez többek szerint olyan populáris lett, hogy most külön ajánljuk a kereskedelmi médiának, sok szeretettel és nagyrabecsülésünkkel... Egyébként ez a nóta távzenéléssel jött létre, Szapival Hollandiában írtuk meg (filléres akusztikus gitáron, egy húron...), s Berci itthon foglalkozott vele. A váci digitális feelharmonikusok segítségével...
- Hol vettétek fel a lemezt?
Szappanos: - Tahiban, Daczi Zsoltnál. Minden eredeti az albumon, a madárcsicsergés is. Sõt, a dalok is... Daczi be is szállt gitározni két nótába. Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni, baráti légkörben. Voltak emlékezetes pillanatok, például a háromszemélyes glissando. Kellett valami felmenõ hang, az "égig is érhet" szöveg után, több effekttel is megpróbálkoztunk, de egyik sem hatott jól. Ekkor hármasban próbáltunk kicsiholni valamit a gitárból. Én tartottam a hangszert, Tamás gyorstekerõvel tekert, Zsolt pengetett. Amíg el nem szakadt a húr.
Mohai: - Ha már a közremûködõknél tartunk, Almási Enikõ hangja is hallható a lemezen. Ahogy tavasszal a lemezbemutató koncerten is ott voltak mindketten. Nem kizárt, hogy késõbb más bulikon is velünk lesznek.
Hirleman: - Fontos, hogy a CD-n a Hogyan vesztem el... klipváltozata is helyet kapott. Csillag Endre készítette. Most, hogy belegondolok, A harmadik világ igazi zenészlemez. A hangmérnök, a kliprendezõ, az operatõr, a borító tervezõje is muzsikus. Sõt, még a kiadó vezetõje, Retzler Péter is az.
- Vajon olyan értelemben is zenészlemez ez az anyag, hogy elsõsorban a szakmának szól? Koncertjeiteken mindig sok volt a zenész, a "mezei" közönséghez talán nem is igen jutnak el a dalaitok.
Mohai: - Unom már ezt a skatulyát: nagy mûvészek nagy lemezeket csinálnak, de nem kíváncsi rájuk senki sem. Nem igaz, hogy jó zenészek csakis eladhatatlan dolgot tudnak produkálni. Tudod mióta hallgatom ezt? Ráadásul lényegében ugyanazoktól. Akik több évtizede befolyásolják a közízlést. "Gyerekek, ezt nem lehet eladni." Nem igaz. Csak arról van szó, hogy meg sem próbálják.
Hirleman: - Amit nem mutatnak a tévében, attól az még létezhet. Létezik is. Persze ez fordítva is igaz: attól, hogy valamit bemondanak, még nem biztos, hogy létezik...
Mohai: - Most valahogy mindenki Ă©nekes.
- Igen, tendencia, hogy akinek végképp semmihez nincs tehetsége, mûsort vezet, könyvet ír vagy lemezt készít. No de mit lehet tenni, ha ma errõl szól a világ?
Mohai: - Össze kellene fognunk. Nem ellenük, hanem magunkért. Ha nem tesszük, pillanatok alatt végünk lesz.
- Ezt már évekkel ezelõtt is pedzegettük, az elsõ Háború-interjúban. Érkezett is egy, azaz egy hozzászólás. Nehéz megmozdítani a zenészeket.
Mohai: - Jó a mondás: "Sokan vagyunk egyedül".
Szappanos: - De nehogy azt hidd: sopánkodunk. Én magam kárörömmel nézem, ahogy ez a mûvilág az összedõlés felé tart. Plázákba gyûjtik az ócskaságot, tévékben mutogatják a tehetségteleneket - ez nem tarthat sokáig. Az emberek elõbb-utóbb rájönnek, hogy ez az egész becsapás. Szerintem öt éven belül visszakapjuk a Balatont. Amikor már nem lehet százmilliókat nyúlni, leszállnak róla a kalandorok, a tolvajok, s újra az embereké lesz. Ugyanez fog történni a zenében is. Azok fogják abbahagyni, akik elveszítik a lehetõséget, hogy esténként négyszer pingpongasztalon tátogjanak.
- A világról alkotott véleményetek a dalokban is megjelenik. Helyenként ismétlõdõen, hiszen egy-egy témával az elsõ lemezen is foglalkoztatok. Ennek mi az oka? A sulykolás? Vagy arról van szó, hogy kevesen hallhatták a Dr. Csónakost?
Mohai: - Mivel a világban is sok az ismétlõdés, szerintem ez természetes. Lehetne magyarázat, hogy kevesekhez jutott el az elsõ lemez, mert valóban kevés példányban kelt el, ám mégis sokan hallották. Fõleg azok, akiknek hallaniuk kellett. Több száz ember nagyon szereti a Háborút, ennek minden nap tapasztaljuk valamilyen jelét.
- A visszatérés óta kizárólag a Mega Pubban léptetek fel. Miért?
Szappanos: - Bementünk, hogy szeretnénk klubot csinálni. A tulaj azt mondta: tessék. Van hang, van fény, ráadásul vasárnap éjjel is lehet bombát robbantani a színpadon, nem kell halkan játszanunk, mint sok más helyen.
- De miért csak itt koncerteztek?
Mohai: - Nem nagyon csörög a telefon 2002 óta... Mostanában nem mi vagyunk a kedvencek. Persze sosem voltunk azok. Viszont egyre inkább behatárolódnak a lehetõségek. Fura, mert pont fordítva kellene lennie, elvégre már tizenhárom éve kimentek a szovjet katonák. S mégsem csinálhatod Magyarországon azt, amit a kinti, ugyanolyan rendszerben lehet. Én nem kellek a kereskedelmi médiának vagy a nagy kiadónak, mert nem vagyok lány- vagy fiúcsapat. Ezzel szemben õszülök és kopaszodom. El tudod képzelni, hogy a Modern Talking "gitárosa" kioktassa Steve Howe-t? Mert itthon lényegében ez megy.
Hirleman: - Õsszel, ha valóra válik a kiadó terve, turnéra indulunk, más, szintén a céghez kötõdõ zenészek társaságában. Azaz máshol is fogunk játszani. A Mega Pubban is megmaradunk, a nyári szünet után újra indul a klubunk. Méghozzá tehetségkutatóval egybekötve. Aki CD-t, kazettát küld, felléphet elõttünk. Folyamatosan lehet jelentkezni, még most is. A szó legnemesebb értelmében független zsûrit szeretnénk felállítani, s természetesen tétje is lesz a versengésnek.
Szappanos: - Már a nyár elejéig harminc CD érkezett. Meglepõdtünk, mert azt gondoltuk, csak pár zenekar jelentkezik, s egy nap alatt meg tudjuk csinálni a tehetségkutatót. Most az a tervünk, hogy alkalmanként két-három banda lépne fel elõttünk, s ha már mind lefutott, akkor hirdetünk eredményt. Mert az volna jó, ha mindenki játszhatna, nem szeretném én eldönteni, hogy valaki felléphet-e vagy sem.
Mohai: - Legalább tízezren zenélnek az országban, s a többség nem tudja megmutatni, mire képes. Ez nem olyan fantasztikusan nagy lehetõség, de legalább valami. Mi pedig korábban is hatkor nyitottuk a klubot, a koncertig barátkozás zajlott, most élõ zene szól addig. Egyébként nincs megkötés, hogy kik jelentkezhetnek, akár profikat is várunk. Már szólt más tehetségkutatót nyert banda, hogy jönnének. Alkalmi produkciókat is szívesen fogadunk. A lényeg az, hogy új bázist hozzunk létre - olyat, ahol tiszta a levegõ.
Megjelent a Zenész magazinban, 2003-ban.






KapcsolĂłdĂł cikkek:

Hirleman Bertalan

Mohai Tamás
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •