Jelentkezz be! [ Új vagy itt? Regisztrálj!]
 főoldal | cikkek | 2002 | Latin DuĂł - Lazán Ă©s lendĂĽletesen

Latin Duó - Lazán és lendületesen
Lazán és lendületesen

2001 decemberben jelent meg a két gitáros közös albuma, Latin címmel. Az instrumentális, improvizatív jellegû anyag gyorsan sikeres lett, ami a mai magyar könnyûzenei közegben - finoman fogalmazva - igencsak meglepõ. Tibusszal és Totyával elõbbi lakásán beszélgettünk, ugyanis épp lábadozott kézmûtétje után.

- Mire ezek a sorok megjelennek, valószínûleg újra színpadon állsz, de most még meg kell kérdeznem, hogy vagy. A szakma aggódva fogadta operációd hírét.
Tibusz: - Négy éve hasonló mûtéten estem át, akkor a jobb kezem kisujjával volt gond, most a bal következett. Genetikus hibáról van szó, egy idõ után elgörbül valamelyik ujjam. Aggódni nem kell, már most gyakorolok. Amint kiszedték a varratokat, a gitár után nyúltam. Idegen volt nekem az a helyzet, hogy itthon vagyok és nem lóg a nyakamban a hangszer. Fellépni viszont csak akkor fogok, ha tökéletesen rendbejöttem. A közönség ugyanis nem arra kíváncsi, hogy fáj az ujjam, hanem hogy hogyan gitározom.
Totya: - Vagy át kell alakítanod a technikádat. Nekem is volt gondom a bal kezemmel, de akkor sem álltam le a játékkal, megpróbáltam mindent két ujjal lefogni.
- Azért erre csak nem kerül sor. A Zenész minden olvasója nevében jobbulást kívánok. S most térjünk át a lemezre, illetve elõbb arra, mikor és hogyan kerültetek össze.
Tibusz: - Úgy egy éve kezdtük el a közös játszogatást. Már jóval korábban terveztünk hasonlót, de azután valahogy mindig csak a beszélgetés szintjén maradt a dolog. Tavaly viszont már muszáj volt belevágnunk, mert Kersák Hugi elkezdte hozni a bulikat. Totya szerzeményeivel álltunk színpadra, azaz inkább a témáival, amikre azután kedvünkre improvizálhattunk. Így minden koncertünk különbözik a többitõl. Számunkra ez igen jó szórakozás, amit érez a közönség is.
Totya: - Ráadásul több a lehetõségünk, mint a zenekaroknak. Olyan helyeken is fel tudunk lépni, ahol egy komplett banda nem fér el. Sokfelé játszottunk, s mindenhol nagy sikerünk volt. Tatán, Gyõrött, azután Budapesten az Old Man's-ben. Az emberek folyton azt kérdezték, hol kapható a lemezünk. Gondoltuk, érdemes lehet megcsinálni.
- A stúdióban is rögtönöztetek?
Totya: - A dalokban vannak megírt, bonyolultabb részek, de azért mindegyikben hagytunk helyet az improvizációnak.
- Ilyenkor több változat is készül egy számból, vagy megelégedtek azzal, amit a pillanatnyi ihlet sugall?
Tibusz: - Elõfordult, hogy elsõre olyat játszottunk, amivel elégedettek voltunk. De idõnként többször is el kellett játszanunk ugyanazt a dalt. A kontrollt mindig a másikunk jelentette. A felvevõhelyiségben ülõ gitáros izzadt, míg a kinti a fejét mozgatta, vízszintesen vagy függõlegesen.
Totya: - Ha a benti megkérdezte a kintit, jót játszott-e, a válaszból elég volt az elsõ szót meghallani. Amennyiben "hát"-tal kezdõdött a mondat, már lehetett is kezdeni az újbóli feljátszást... Egyébként annyiból volt nehéz dolgunk, hogy steril környezetben, bulihangulat nélkül kellett improvizálnunk.
Tibusz: - Azért valahogy így is meg tudtuk csinálni. Irgalmatlan mennyiségû lemez van a hátunk mögött, rendelkezünk "némi" stúdiórutinnal. A cél az volt, hogy laza, könnyed és lendületes improvizációkkal töltsük meg a dalokat. S ez sikerült is.
- Mennyi idõt töltöttetek Szentmihályi Gábornál, a Michel stúdióban?
Tibusz: - Viszonylag gyorsan végeztünk a felvétellel, négy napot gitároztunk, kettõtõl hatig. Papesch Péter jött "brummogni", õ egy nap alatt végzett a basszusgitár-szólamokkal. A programokat és a keverést Michel csinálta meg, emellett még ütõhangszereken is játszott. Ha nem is tartott sokáig a felvétel, azért élvezetes volt. Szeretem az ilyen munkát, ahol nem stílus- és image-kereséssel telik az idõ, hanem zenéléssel. Úgy csináltuk meg a dalokat, ahogy kedvünk tartotta.
- Miért épp Michelnél dolgoztatok?
Totya: - A véletlen hozta, de nagyon örülünk, hogy így alakult. Húgom munkája miatt néztem be Michelhez, s láttam, minden adott ahhoz, hogy nála vegyük fel az albumot. Ráadásul dobosról van szó, még be is tudott segíteni nekünk.
Tibusz: - Michel hozzáállása kellemes csalódás volt, nem vette rutinmunkának a felvételt. Kellemes körülmények, jó hangulat mellett dolgozhattunk. A stúdió pici ugyan, de a két gitárhoz nem is kell nagyobb.
- Mit gondoltok, ha több idõtök van a felvételre, jobb anyag születik?
Tibusz: - Ehhez épp ennyi idõ kellett. Talán tartunk már ott, hogy ha elkészítünk egy anyagot, csak akkor adjuk ki a kezünkbõl, amikor már jó. Persze minden albumnál elõfordul, hogy a késõbbi meghallgatásnál eszébe jut valami az embernek, mit tehetett volna még hozzá. Mi is leszünk így a Latinnal, de gondot ez sem jelent, a koncerteken majd megvalósítjuk az újabb ötleteinket.
- A bulikon ketten vagytok a színpadon, az alap géprõl szól. Milyen érzés zenekar nélkül muzsikálni?
Tibusz: - Egykor, a Tátrai-Török Tandemben már csináltam hasonlót. Géppel is nagyon jól lehet együtt játszani. A belõle érkezõ hangok csak kísérnek, az ember egyedül magára, illetve duónál még a társára van utalva. Nem állítom, hogy könnyebb így zenélni, mint teljesen élõ bandával, ahol a többiekkel való folyamatos kontaktus segíti a muzsikálást, de én ezt is szeretem.
Totya: - Én már régóta játszom így, s ajánlhatom minden zenésznek, hogy egy-két évre próbálja ki. A gép pontosságra nevel, s egy idõ után halálbiztos lesz tõle az ember játéka. Egyébként esetünkben egyszerû háttérrõl van szó, a basszust én játszottam fel kézzel, s a dob sem valahonnan kimásolt. Csak alapdolgokról van szó, mindenféle variáció nélkül. Hogy valóban a két gitárról szóljon a produkció. A lemezen persze komolyabb témák szerepelnek. Hogy élõnek hasson a felvétel.
- A lemez élõbb, mint a koncert?
Totya: - Igyekeztünk úgy megcsinálni, hogy igazán élõnek hasson, a hangzás is ezt célozza. Sõt, ha egy hang nem az lett, amit eredetileg elképzeltünk, de jól hatott, benne hagytuk a dalban. Semmiképpen nem akartunk steril albumot készíteni. Amúgy felmerült, hogy valóban élõ legyen a lemez, jó lett volna több koncertet felvenni, s a legjobban kiszaladt számokat az albumra tenni, de erre most nem volt idõ.
- A lemez címe ugye Latin, mégis helyet kapott rajta egy-két más hangulatú nóta.
Tibusz: - A Polka-móka címû szám gyakorlás közben született. Elkezdtem nagyon gyorsan játszani, s rájöttem, ami megszólal, valójában polka. Nem Chopint idézõ, hanem agresszív, virtuóz darab. Színesítésképp került az albumra ez rövid, alig másfél perces szám. Az utolsó dal, a Száguldó gyalog-kakukkfióka címû Totya-darab valóban kakukktojás, de a koncerteket is ezzel szoktuk zárni. A sok-sok latin zenét oldja fel ez a kis könnyû country. Mindig nagy sikere van, kurjongat, sikítozik a közönség.
Totya: - Nem is akartuk lemezre tenni, de annyian kérték, hogy végül mégis eljátszottuk. Poénként. Tehát nem azt jelezzük vele, hogy ez lesz a következõ album iránya.
Tibusz: - Bár ki tudja? Ha kikövetelik...
- Azt mondtátok, Totya számaival kezdtetek koncertezni. A lemezen viszont Tibusz-szerzemények is vannak. Újak a dalok?
Totya: - Ami az enyémeket illeti, két-három szám régi, de azokat is "kicsavarva" vettük fel. A többi új.
Tibusz: - Én mindet most, erre az albumra készítettem. Még sosem szereztem latin zenét, izgalmas volt a feladat.
- Közösen miért nem írtatok dalt?
Tibusz: - Ha belegondolunk, ezek is közösek, mert az otthoni megírás után mindig összeültünk, s ha a másikunk jobb ötlettel állt elõ, az bekerült a számba. Az improvizációkkal is sokat tettünk egymás nótáihoz. Egyébként egy óra alatt gatyába tudjuk rázni a dalokat, mert szerencsére nagyon jól ismerjük egymást. A lemeznyitó számot, a hatnyolcados Carrambát egy délutánon mutattam meg Totyának. Mondta, hogy szerinte még beleférne néhány szólam. Összeraktuk, s este már játszottuk is.
- Duótok leginkább klubokban, pubokban lép fel. A lemez sikere nem csábít titeket nagyobb helyekre?
Totya: - Amint meleg lesz, megyünk a fesztiválokra. Illetve elõbb, április ötödikén, Tibusz szülinapján a Petõfi Csarnokban lesz a lemezbemutató koncertünk.
Tibusz: - Elõbb kettesben játszunk, azután a Magyar Atom szolgáltatja a "talpalávalót". Ami a Latin sikerét illeti, engem is meglepett a dolog. Illetve talán mégsem annyira, mert a dalok populárisak, egyik sem "emberellenesen" bonyolult. Igaz, a kivitelezésben és az improvizációkban vájt fülûek is találhatnak érdekességeket, de alapjában véve tömegekhez is szólhat az album. Van rajta szép dal, gyors dal, minden, ami csak kellhet.
- A PeCsában valóban csak ketten lesztek a színpadon?
Tibusz: - Éppenséggel bevehetnénk ütõhangszerest, de "egy perkás nem perkás", ha pedig kettõ van, akkor igazán kellene basszusgitáros is és így tovább, egészen a táncosnõkig. Már megint zenekarban találnánk magunkat. Kettesben sokkal jobban érezzük magunkat ebben a produkcióban.
Totya: - Ami hangsúlyozottan nem a dob-basszusról, hanem a két gitárról szól. Arról nem is beszélve, hogy remekül megértjük egymást, aligha fogunk összeveszni valamin. Ha harmincöt évig nem tettük, most már minek...?
Megjelent a Zenész magazinban, 2002-ben.





Hivatalos honlap:

Tátrai Tibor


Tibusz Rádió


Az album dalai:

Latin

Tibusz és Totya élõben:

Latin DuĂł koncert


KapcsolĂłdĂł cikkek:

Latin kavalkád

Latin Duó: Tûz és szenvedély
Főoldal            Cikkek            Fórum            Közösség            Kapcsolat
Maróthy György © 2006 • Adatvédelmi elvek •